Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)

A technológiai vásárlási megállapodások létrehozásának egyes gyakorlati szempontjairól

Az eladó árujelzőjét csupán abban az esetben érdemes a vevő­nek használnia, ha saját piacain ez az árujelző már ismertté vált és használata a vevő árujának kelendőségét javitja. Az árujelző kereskedelmi értékét ugyanis mindenkor a hozzá kötő­dő good-will, az általa felidézett image adja. Éppen e good­will védelmében viszont az eladó minőségi garanciákat is igé­nyelhet azoknak az áruknak a tekintetében, amelyeket a vevő az ő árujelzőjével kiván forgalomba hozni. Szó volt már arról is, hogy a piacvédelem lehetőségeinek ki­aknázása céljából a vevőnek érdekében állhat, hogy a szerző­désben jogot nyerjen arra, hogy a technológiára, annak bárme­lyik alkalmas elemére, vagy az annak felhasználásával előállí­tott termékre vagy szolgáltatásra a szerződés érvényességének területén iparjogvédelmi oltalmat szerezhessen. Az ilyen olta­lom jogosultja - a felek közötti megállapodástól függően - lehet maga a vevő, s ez esetben az ésszerűség azt kivánja, hogy a szerződés tartalmának megfelelő hasznositási jogokat kell biztosítania az eladó számára is. Ha például a vevő nem­­kizárólagos hasznositási jogokkal rendelkezik, de az oltalom­nak ő a jogosultja, úgy az eladónak jogot kell kapnia arra is, hogy az oltaomra vonatkozóan harmadik feleknek allicencet ad­jon. Az eladó kikötheti azt is, hogy a vevő oltalmat csak az eladó nevében és javára szerezhet. Ez esetben - a korábban vázoltak­kal egyezően - a vevőnek az eredeti hasznositási jogai terje­delmének megfelelő hasznositási jogokat kell kapnia az oltalom tekintetében is. Célszerű, ha felek - legalább fő vonalak­ban - már a szerződésben rendezik, hogy hogyan osztják meg egy­más között az oltalom megszerzésének és fenntartásának költsé­geit és ésszerű az eladó részéről az olyan igény is, hogy a fennálló oltalmi jogok az eladóra szálljanak át. Az esetleges mennyiségi korlátok meghatározásánál a vevőnek célszerű az egyéb - földrajzi, alkalmazásterületi - korláto­zásoknál mondottakhoz hasonlóan eljárnia és a szerződésben biz­tosítani az utólagos bővitések ésszerű mértékű lehetőségét. Az ésszerűséget azért hangsúlyozom ismételten, mert a szerződésben 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom