Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)

A technológiai vásárlási megállapodások létrehozásának egyes gyakorlati szempontjairól

korlátozhatja-e a vevő szánára a szerződésben biztosított hasznosítási jogokat az a tény, hogy az eladó a technológi­ára-, annak valamely elemére-, vagy a technológiának a vevő számára is engedélyezett hasznosítása révén előállított ter­mékre vagy szolgáltatásra az adásvételi szerződés megkötését követően iparjogvédelmi oltalmat - például szabadalmat vagy mintaoltalmat - kap. /А vevőnek itt nyilvánvalóan az az ér­deke, hogy a szerződés egyértelműen kimondja, hogy az eladó ilyen jogszerzése az 6 hasznositási jogait semmiben nem vál­toztatja meg. Középutas megoldás, ha a szerződés ez esetre úgy rendelkezik, hogy a vevő hasznositási jogai változatlanok maradnak, de az általa fizetendő dij magasabb lesz/, felléphet-e a vevő a szerződésben neki biztosított hasznosi­tási jogok bitorlóival szemben, ill. köteles-e az eladó az ilyen bitorlóival szemben a vevő felszólítására eljárni, hogyan oszlanak meg a felek között a bitorlóval szembeni fel­lépéssel járó terhek és hogyan az abból eredő bevételek /szo­kásos rendezés, ahol a felek a terhek egymás közötti megosz­tásának arányában osztoznak a bitorlóval szembeni fellépéstől származó bevételeken/, ha harmadik fél az átvett technológia hasznosításhoz kapcso­lódó bitorlási keresettel lép fel a vevővel szemben, milyen védelemre, támogatásra tarthat igényt az az eladótól, jogosult-e a vevő az eladó árujelzőinek - védjegy, márkanév, stb. - használatára, s ha igen, vannak-e ennek a szerződés földrajzi és/vagy alkalmazástechnikai területén belüli továb­bi korlátozásai, joga van-e a vevőnek arra, hogy szükség esetén az eladó he­lyett és nevében maga lépjen fel az utóbbi által kezdeménye­zett, iparjogvédelmi jogok elnyerését célzó engedélyezési eljárások folytatása vagy az általa elnyert iparjogvédelmi jogok fenntartása érdekében. /А szerződésben természetesen részletesen szabályozni kell, hogy milyen esetben teheti ezt az eladó helyett a vevő/, - rendszerint akkor, ha az előbbi fellépni nem kíván, illetve azazzal járó terheket vállalni nem akarja. Rögzíteni kell ekkor már azt is, hogy ilyen esetben 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom