Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)

A technológiai vásárlási megállapodások létrehozásának egyes gyakorlati szempontjairól

Fejlett tőkés, valamint fejlődő országbeli cégekkel való megállapodás esetén vigyázni kell arra is, hogy a licenc-csere /cross-licensing/ bizonyos formái számos országban a korlátozó gyakorlatot tiltó rendelkezések hatálya alá esnek, és mint ilyenek érvénytelenek. Vonatkozik ez elsősorban azokra a megállapodásokra, ahol a felek egymásnak kölcsönösen kizárólagos hasznositási jogokat biztosítanak.

Megtörténhet az is, hogy az érdekelt felek már a szerződéskötés stádiumában elhatározzák, hogy a továbbiakban közösen is dolgoznak a technológia továbbfejlesztésén. Ebben az esetben célszerű, ha már a szerződésükben rendelkeznek arról is, hogy az igy létrehozott eredmények vonatkozásában melyiküket milyen jog illeti meg. Rendezni kell egyebek között a következő kérdéseket :- Melyikük milyen módon és milyen terjedelemben jogosult a közösen létrehozott fejlesztési eredmények hasznosítására?- Melyikük milyen módon jogosult azt harmadik félnek átadni- például kell-e ehhez a másik szerződő partner külön jóváhagyása?- Ki jogosult ipari tulajdonjogok - például szabadalom - megszerzése érdekében eljárni?- Kinek a nevére kell, hogy a megszerzett ipari tulajdonjogok szóljanak, kinek kell gondoskodnia azok fenntartásáról, és hogyan oszlanak meg az ezzel kapcsolatos költségek?- Ki jogosult az esetlegesen elnyert ipari tulajdonjogok megsértőivel szemben fellépni, hogyan oszlanak meg a felek között az ezzel járó terhek és hogyan az ebből származó bevételek.

A TECHNOLÓGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSBEN AZ ÁTVEVŐNEK BIZTOSÍTOTT JOGOK É5 A REÁ RÓTT KÖTELEZETTSÉGEK

Az átvett technológia hasznosításának lehetséges kereteit igen nagymértékben meghatározza az, hogy milyen hasznositási jogokat

25