Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)
A technológiai vásárlási megállapodások létrehozásának egyes gyakorlati szempontjairól
Az sem kétséges, hogy az adatbank tevékenysége csak akkor lehet hosszabb távon valamennyire is sikeres, ha mindkét vonatkozásban elegendően magas a reprezentációs arány. Ha ugyanis az adatbank kinálatot nem reprezentálja, úgy a kereslet is elfordul tőle, ha viszont a kereslethez nem lehet általa eljutni, akkor érthető módon a kinálat számára sem érdemes benne megjelenni. Különösen gondosan kell felmérni azokat a technológia transzfer adatbankoknak a tényleges potenciálját, amelyek azt állítják magukról, hogy minden szakterületen, de legalább is a szakterületek egy igen széles sávjában akti vak. Ez ugyanis olyan hatalmas kapcsolatrendszert feltételez, amellyel csak kevesek rendelkeznek. Óvakodjunk tehát fő információforrásként elfogadni egy olyan adatbankot, amely néhány száz vagy pár ezer adattal a szakterületek egy széles sávját kivánja reprezentálni. A TECHNOLÓGIA ADÁSVÉTELI ÜGYLET LÉTREHOZÁSÁNAK INDÍTÉKAI SZEMPONTJAI A technológia kereskedelem sajátos vonásait nem érthetjük meg igazán anélkül, hogy ne vizsgálnánk meg azt, hogy milyen indítékok vezetik egyrészt az eladót, másrészt a vevőt a technológia adásvételi megállapodások létrehozásában. Eladóként itt természetesen a technológia tényleges létrehozóját, illetve eredeti birtokosát, vevőként pedig annak az átvétel utáni tényleges hasznosítóját tekintjük, tehát a közvetítő kereskedelem esetleges részvevőivel nem foglalkozunk. Az eredetileg hasznosítás céljára létrehozott vagy megszerzett technológiájának értékesítése, másoknak hasznosítására való átengedése mellett egy gazdálkodó rendszerint csak akkor dönt ha- saját gazdálkodó tevékenységében uj, fejlettebb technológia hasznosítására kiván áttérni, s ezzel a korábbi technológia számára már csak azzal hozhat hasznot, ha áruba bocsájtja 9
