Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
IV. Iparjogvédelemben részesülő szellemi alkotások pénzügyi szabályozása
legesen megtörtént és igy a találmányra van, vagy volt érvényes szabadalom, amely a munkáltató elhatározásából /lemondás, vagy a fenntartási illeték nem fizetése miatt/ szűnt meg. A találmányi dij az értékesités megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom megszűnéséig illeti meg a feltalálót. így találmányi dij jár az olyan műszaki megoldás után is, amelyet a szabadalmi bejelentés megtétele előtt újításként hasznosítottak, mivel utólag, a szabadalmi oltalom megadásával igazolódott, hogy ez a megoldás szabadalmazott találmánynak minősül. A találmányi dijba természetesen be kell számítani az adott megoldás után korábban fizetett ujitási dijat. Találmányi dij a hasznosítás bármely formája /előállítás, felhasználás, vagy forgalomba hozatal/ esetén jár, de csak egyik forma alapján támasztható díjigény. A feltalálót - a hasznosításon túlmenően - az egyes hasznositási engedélyek és az átruházás után külön-külön, valamint a hasznosítás ingyenes engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi dij. A feltalálót találmányi dij illeti meg a külföldi szabadalom, illetőleg az annak megfelelő tartalmú jogi oltalom alapján a szabadalom átruházása vagy arra vonatkozó hasznositási engedély /licencia/ adása esetén. Hasznositás esetén azonban csak akkor, ha ezért belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi dijra. A szolgálati találmányért járó dijat a munkáltató köteles fizetni, közös szabadalom esetén pedig az a szabadalmastárs, amelyik használja a találmányt. A hasznositás engedélyezése, vagy a szabadalom átruházása esetén is a munkáltató a díjfizetésre kötelezett. Az átvevő gazdálkodó szervezet kizárólag a feltaláló hozzájárulásával vállalhatja át a díjfizetési kötelezettséget. A találmányi dij rendeletben meghatározott irányértéke:- hasznositás esetén az öt évi hasznos eredmény nyolc százaléka;- a hasznositás engedélyezése vagy átruházás esetén a munkáltatónál jelentkező hasznos eredmény ötven százaléka. E kiindulási érték a vonatkozó rendeletben meghatározott és további indokolt dijkulcsnövelő és dijkulcs csökkentő tényezőkkel módosítható. Az uj jogszabály kötelezően Írja elő a találmányi dijnak a számszerűsített hasznos eredmény százalékában történő megállapitását. Ettől eltérni csak:- pénzben nem mérhető előnyt biztositó találmánynál- a hasznositás ellenérték nélküli engedélyezése és- az ingyenes átruházás esetén lehet, amikoris a hasznos eredményt minden körülmény alapos mérlegelésével kell megállapítani. 71
