Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)

IV. Iparjogvédelemben részesülő szellemi alkotások pénzügyi szabályozása

A termékek árának meghatározásakor az értékből indulunk ki, a létrehozásukhoz szükséges társadalmi munkaráforditás nagyságából. A szellemi alkotások értékelésénél azonban - speciális árujellegük mi­att - nem indulhatunk ki a társadalmi ráfordításokból, mivel a szel­lemi munka nem vezethető vissza egyszerű munkára. Ezért a szellemi alkotások értékelésénél abból a nyereségtö­megből, költségmegtakarításból vagy egyéb előnyből - haszonból - kell kiindulni, amit a szellemi termékekben lévő uj gondolat megvalósitása utján realizálhatunk. A piaci kapcsolatok lényege, hogy az önállóan gazdálkodó szer­vek a realizált eredmény alakulásán keresztül érzékelik a szellemi ter­mékek elismerését. Ezért a nyereséget tekintjük a műszaki-szellemi al­kotások hasznos eredményének. A gazdálkodó szerveknél ez a mutató feje­zi ki a legmegközelitőbben - de nem kizárólagosan - a hasznos eredményt A műszaki fejlesztés - szellemi alkotások megvalósitása - hasz­nosságának, vállalati jövedelemre gyakorolt hatásának pontos mérése fontos feladat. Ez befolyásolja az ezzel kapcsolatos anyagi érdekeltség megteremtését és az optimális gazdasági döntések meghozatalát. Az eredményszámitásnál összehasonlitási alapként, vagyis bázis­ként a javaslat bevezetése előtti tényleges helyzetet, a norma szerin­ti ti állapot ot, illetve a tervet lehet - mint választási alternatívákat - figyelembe venni. Összehasonlitási alapként elsősorban a tényleges adatok szolgál­nak. A javaslatok bevezetése előtti eredményt szembe kell állitani az uj eljárás alkalmazása révén elért eredménnyel. Az előző időszak tény­leges adataként a javaslatot megelőző időszak mennyiségi átlagát szá­mítjuk a megvalósitás időpontjában érvényes ár- és bérfeltételekkel. Az értékelési időszak általában az Üzemszerű megvalósitás időpontjával kezdődik. Az eredményszámitás során figyelembe kell venni:- az értékelhető vállalaton belüli- az értékben ki nem mutatható vállalati hatásokat, és- a vállalaton kivüli, népgazdasági hatásokat. Az értékben ki nem mutatható /pl. munkakörülményeket javitó/ vál lalati hatások számszerűsítését minden körülmény alapos mérlegelésével kell behatárolni. Ha az értékelhető hatások mellett pénzben ki nem fe­jezhető hatások is jelentkeznek, a nem számszerüsithető hatásokat az értékben kifejezett hatások százalékában célszerű kifejezni, és igy kombinálni hozzá a forint összegben megállapított ereményhez. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom