Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
III. A találmányi és újítási tevékenység gazdasági mechanizmusa
kút probléma ismételt megvizsgálására került sor.- A vállalati jövedelemszabályozásra vonatkozó rendeletekben alapvetően újszerű módon megjelent a találmányi, ujitási tevékenység utólagos, kiemelt ösztönzésének az eleme. Elsőként a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 68/1982. /XI.30./ PM sz. rendelet mondta ki, hogy a nyereségadó alapot csökkenteni kell a szabadalmazott találmány és az ipari minta esetén az oltalom megadásától, a műszaki megoldás önállóan értékesített dokumentációja esetén az értékesítő vállalatnál történő alkalmazásba vételtől számított 3 éven belüli értékesítésből származó bevétel 10 ^-ának megfelelő összeggel.- Jelentős változásnak tekinthető a 17/1983. /VII.6./ PM sz. rendelet kiadása, amely egységes formában rendelkezett a találmányi és ujitási dijak pénzügyi forrásairól. E rendelkezés keretében újra módosult az ujitási dijak forrása: az ujitási dijakat - a bérköltségen kivül -. a vállalat adózás utáni, de felosztás előtti nyereségéből, vagyis az osztatlan érdekeltségi alapjából lehet kifizetni. Ezzel, valamint az 1983. novemberében végrehajtott módosításokkal jelentősen csökkent az újításokkal szembeni vállalati ellenérdekeltség veszélye.- Az ujitási, találmányi tevékenység ösztönzésének újszerű megközelítését példázza az általános jövedelemadóval kapcsolatos uj szabályozás is. Ez a rendelkezés a feltalálókat és ujitókat igen jelentős kedvezményben részesítette.- A találmányi és ujitási tevékenység ösztönző közgazdasági feltételeinek kialakítása szempontjából alapvető jelentőségű az Országos A- nyag- és Árhivatal 7006/1982. /ÁT 52./ ÁH számú irányelve a műszaki fejlesztési költségeknek az árakban való érvényesítéséről. E közlemény szerint a szabad árformába tartozó termékek esetén a kalkulált ártól a vevővel történő megegyezés alapján eltérő ár érvényesíthető, amiben kifejezésre juthat a műszaki fejlesztés /pl. találmány, szabadalom, ujitás/ révén létrejött magasabb használati érték. Az árnak ez esetben is összhangban kell lennie a tisztességtelen haszon megállapi tására vonatkozó előírásokkal; ily módon nem lehet aránytalanul magas Hatósági árformába tartozó termékeknél pedig, ha a vállalat előzőek szerinti költségek árvetésbe állitása és a műszaki fejlesztés révén létrejövő magasabb használati érték miatt a hatósági termelői ár emelését szükségesnek tartja, ahhoz az árhatóság jóváhagyását kell kérnie. A lefolytatott vizsgálatok megerősítették, hogy a műszaki fejlesztés további ösztönzését, kikényszerítését a piaci verseny erősítésével, 63
