Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
III. A találmányi és újítási tevékenység gazdasági mechanizmusa
szabályokat irta elő. Ez a szabályozási elv a találmányi és újítási tevékenységre vonatkozóan is abbéi indult ki, hogy olyan egységes gazdasági környezetet kell teremteni, amely kikényszeriti a vállalatokból a találmányokon, újításokon alapuló fejlesztést. A tapasztalatok szerint azonban a normativ szabályozási feltételek hatását a nyereségelvonási és támogatási rendszer módosította, a találmányokon, újításokon alapuló többletnyereség az adózások és elvonások bonyolult rendszere miatt a vállalati alapokban alig volt érzékelhető. Ily módon a szabályozás nem nyújtott kellő érdekeltséget a találmányok, újítások hasznosításával együttjáró innovációs kockázatvállalással, a jelentős többletráfordítással szemben.- Az 1980. január 1-ével életbe lépett uj árrendszer alapelveit tekintve uj helyzetet teremtett a találmányi, újítási tevékenység közgazdasági feltételeiben. Ebben az árrendszerben lehetőség nyílt a magasabb szellemi tartalmat elismerő, a ráfordítás arányt meghaladó versenyár kialakítására olyan esetekben, ha a találmányon alapuló termék a világpiacon értékesítésre került. Az árreformmal kapcsolatban azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a szellemi termék-hasznositás döntő részét kitevő szocialista és belföldi piacokon értékesülő találmányok csak kötött árszintű, lényegében ráfordításarányos árakkal kerültek értékesítésre. Ezekben az árakban továbbra sem igen került elismerésre a magasabb műszaki tartalom, és az időlegesen felmerülő jelentős költségráfordítás, valamint az ezzel járó kockázat. Mivel a találmányon alapuló export vállalásának az egyik döntő feltétele a megfelelő hazai és szocialista keresleti háttéren alapuló referenciagyártás, ez az árképzési gyakorlat akadályozta a találmányokon alapuló exportot is.- A műszaki fejlesztési alap szabályozásában ebben az időszakban végrehajtott változások eredményeként a MÜEA a korábbinál kedvezőbb az anyagmegtakaritó találmányok és újítások vonatkozásában. Előnyösnek bizonyultak a MÜFA kulcsokat érintő módosítások is, minthogy azokat a korábbiaktól eltérő vállalatok, gyártási ágak szerint állapították meg. így szélesedtek a műszaki fejlesztési alap találmányok, ujitások hasznosításának finanszirozására szolgáló lehetőségei. Továbbra is gondot okozott azonban, hogy túlságosan merev és tulrészletezett volt a pénzalapokkal való keretgazdálkodás ahhoz, hogy elősegítse a találmányokra, újításokra épülő innovációs láncok zavartalan működését. A vállalati pénzösszegek ugyanis továbbra is mereven el voltak határolva egymástól /pl. MÜEA, fejlesztési-, részesedés-, béralapok stb./ Ezek az alapok egymással csak kevéssé voltak konvertálhatók, elsősorban azok eltérő "keménysége" miatt. 59
