Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
III. A találmányi és újítási tevékenység gazdasági mechanizmusa
kerültek meghatározásra. A találmányokkal, újításokkal kapcsolatos ráfordítások azonban nem feltétlenül követték ezeket a központi előírásokat, Egyes teimékekre nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű felhasználható műszaki fejlesztési alap, /Külön árhatósági szabályozással - a 106/1976. és a 109/1978. ÁH sz rendelettel - kellett biztosítani a találmányi dijaknak a tennék árában való felszámi thatóságát,/ ;- A tervezés területén mind a népgazdasági, mind a vállalati műszaki fejlesztési tervek kialakításakor nem használták fel a rendelkezésre álló hazai találmányokat, újításokat, e tervek nem épültek rá a szabadalmi információ nyújtotta lehetőségekre;- Az általános, elsősorban a vállalati érdekeltséget befolyásoló környezeti tényezők mellett egyes alkotórétegek egyéni ösztönzése is kevéssé volt megoldott. Az ujitási dijak forrásául például az évek során erőteljesen korlátozott bérköltség és a részesedési alap szolgált, A jövedelem központositás és a hatékonysági követelmények fokozatos keményedése egyre szigorúbb feltételeket teremtett az egyéni jövedelmek növekedésével, tehát ezeknek az alapoknak a felhasználásával szemben. Minthogy az amúgy is megcsappant forrásokból kellett az ujitási dijakat kifizetni, ez a tény erőteljesen szembeállította az ujitókat a vállalati kollektíva egészével és az ujitások számának soha nem látott csökkenéséhez vezetett;- nem volt megoldott az ujitások, találmányok megvalósításában, értékesítésében résztvevő un, közreműködők anyagi és erkölcsi ösztönzésének a kérdése. Például a találmányok esetében egyáltalán nem létezett a közreműködés intézménye, ebből a szabadalmi bejelentésben szereplők számának indokolatlan növekedése következett. Az adott időszakot tehát az jellemezte, hogy egyfelelől a szabadalmi rendszer alkalmazásából adódó közgazdasági feltételek nem működtek, másfeleiéi a központi irányítás sem érzékelte a folyamat szabályozásába való közvetlen beavatkozás szükségességét, A találmányi, ujitási tevékenység gazdaságpolitikai megítélésében, gazdasági nehézségeink fokozódásával, az innováció feltételeinek hazai vizsgálatával párhuzamosan az 1979-1983, közötti időszakban került jelentős fordulat, A Tudománypolitikai Bizottság 30022/1978, számú határozata, valamint az azt követő intézkedés-sorozat az iparjogvédelem helyzetének értékelése keretében behatóan foglalkozott a találmányi tevékenység szabályozási, tervezési, szervezeti feltételeivel, az innovációs felkaroló szervezetek létrehozásával, valamint a találmányi tevékenység érdekeltségi rendszerének általános proplémáival, Ezzel egyidőben a Minisztertanács két izben is foglalkozott az ujitómozgalom helyzetével. JC~lü 57
