Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)

II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók

a területeken hivatottak a szükségletek hatékony kielégítésére, ahol ezt a feladatot a nagyüzemi szervezetek nem, vagy nem kellő hatékony­sággal tudják ellátni. A kisüzemi szervezetek nem alkotnak elkülönült szektort a gaz­daságban. Ezeket a tulajdonformák viszonylagos sokfélesége: állami tu­lajdon, szövetkezeti tulajdon, egyéni tulajdon, illetőleg ezek társu­lása, ésszerű munkamegosztása jellemzi. Uj szervezeti formák az állami vállalatok körében:- kisvállalat,- leányvállalat,- vállalatok egyes részlegeinek szerződéses üzemeltetése. Uj szervezeti formák a szövetkezetek körében:- kisszövetkezet,- ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport,- mezőgazdasági szakcsoport,- átalányelszámolásos rendszer. Egyéni és családi munkaerőre épülő formák:- gazdasági munkaközösségek,- kisipar. A kisvállalat sajátos vállalati forma, létrehozásáról az ala­pitó szervek - minisztériumok, országos hatáskörű szervek, tanácsok - hivatottak dönteni, figyelemmel a tevékenység jellegére, illetőleg a dolgozók létszámára. A kisvállalat működésénél a legfontosabb sajátos­ság az, hogy ezek a vállalatok a gazdasági szabályozás, az elszámolás és a statisztikai adatszolgáltatás egyszerűsített rendszerében dolgoz­nak. A termelésben a kis sorozatú gyártás, specializált exportigények kielégítése, egyes importtevékenységek helyettesítése, találmányok és újítások hasznosítása, uj gyártási eljárások elterjesztése a feladatuk, de jelentős szerephez juthatnak a kereskedelemben, idegenforgalomban. A vállalat maga is alapithat vállalatot, úgynevezett leányvál­lalatot. Gazdasági szerepét az adja, hogy az alapitó vállalathoz kap­csolódva számos olyan háttéripari, kiegészítő és szolgáltató feladat ellátására alkalmas, amelyet kisüzemi módon lehet a leghatékonyabban megszervezni. A vállalatok egyes részlegeinek szerződéses üzemeltetésénél a részlegben dolgozók a vállalattal állnak munkaviszonyban. Szerződéses üzemeltetést az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szervek, társadalmi szervezet vállalatai, szövetkezeti vállalatok, a jogi sze­mélyiséggel rendelkező gazdasági társulások és az áfészek vezethetnek be, saját szervezetükön belül. A vállalat az általa kijelölt részleget az arra vállalkozó magánszemélynek szerződéssel üzemeltetésre átadja, a szerződésben rögzített dij ellenében. A szerződéses üzemeltetésre 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom