Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
forma nem tartalmazza a létszámcsökkentésre vonatkozó ösztönzó elemeket. Ezt helyettesíti tulajdonképpen a központilag biztosított magasabb adómentes béremelési lehetőség. 5.3.3 Szigorított központi bérszabályozás A bérszabályozás rugalmasságát növeli a szabályozásnak az az eleme, miszerint a jövedelmezőségtől függő bérszabályozásba sorolt vállalatok saját döntésük alapján egy-egy évre választhatják a központi bérszabályozást, s igy a teljesítményektől függetlenül juthatnak bizonyos mértékű adómentes bérszinvonal növeléshez. A választásra vonatkozó vállalati döntést minden év február 28-ig be kell jelenteni az ágazai miniszternek és az illetékes elsőfokú adóhatóságnak. A teljesítmény követelmények alóli indokolatlan kitérés megakadályozása érdekében olyan esetben, amikor a vállalat választja a központi bérszabályozást, szigorúbb mérce érvényesül: az adómentes bérszinvonal növelés mértéke 1,2 További adómentes bérszinvonal növelésre ad lehetőséget itt is a létszámcsökkentés. Az ebből származó bérmegtakaritás az általános szabályok szerint használható fel, A meggondolatlan vállalati döntések elkerülése érdekében olyan szabály érvényesül, ha a vállalat nagyobb bérfejlesztést hajt végre, mint amennyi az 1,2 í és a létszámcsökkentés alapján együttesen megvalósítható lenne, vagy a bérarányos nettó részesedési alapja meghaladja a 4 #-ot, akkor a központilag biztosított bérfejlesztés után is adót kell fizetnie. Ezek a szigorú szabályok azt célozzák, hogy ezzel a kedvezménynyel csak a valóban nehéz helyzetben lévő vállalatok éljenek, olyan vállalatok, ahol a jövedelmezőség átmenetileg 10 fí alatt marad. A szigorú szabályok egyébként éppen arra ösztönzik a vállalatokat, hogy javítsák jövedelmezőségüket, mert csak igy juthatnak nagyobb béremelési lehetőséghez. Az adóalap, az adó és az adóelengedés számításának menete minden központi bérszabályozási formában a jövedelmezőségtől függő szabályozáshoz hasonlóan történik, 6. Az intézményrendszer 6.1 A gazdálkodó szervezetek általános jellemzői A gazdasági tevékenységek mindig meghatározott szervezeti keretek között mennek végbe. E szervezeteket összefoglaló néven gazdálkodó szervezeteknek nevezzük, amelyek a termelés, az elosztás, a forgalom és a fogyasztás területén működnek, vagy e területekkel kapcsolatos 32
