Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
A nem normativ támogatásokkal és speciális jövedelem elvonásokkal és az un. árkülönbözeti tartalékalap képzéssel és felhasználással korrigált nyereség az un. elszámolás /érdekeltség/ alapjául szolgáló nyereség, amely a nyereségadózásnál figyelembe veendő nyereséget jelenti. A nyereségadózás jelenleg alkalmazott rendszerének fő vonásai a következők:- a nyereségfelosztásnak van egy un. kötelező sorrendje;- az adózás előtti nyereségből képezhetnek a vállalatok nyereségtartalékot ;- a nyereség egész tömegét terheli egy általános nyereségadó;- az általános nyereségadón felüli /többlet/ adókötelezettség a nyereségfelhasználás jogcímétől függ, azaz a részesedési alap képzéséhez /és a béremeléshez/ kapcsolódik. A nyereségfelhasználás kötött sorrendje a következő: A nyereségadózásnál az elszámolás /érdekeltség/ alapjául szolgáló nyereségből kell kiindulni. A vállalatnak még az adózást megelőzően az elszámolás /érdekeltség/ alapjául szolgáló nyereség terhére kell elszámolniuk- a városi és községi hozzájárulást /ennek mértéke az elszámolás /érdekeltség/ alapjául szolgáló nyereség 15 $-a;- az állami beruházásokra nyújtott állami kölcsön adózatlan nyereséget terhelő törlesztési kötelezettségét;- a vállalati beruházásokhoz állami támogatásként engedélyezett állami kölcsön törlesztési kötelezettségét /ez a szabály 1981-től érvényesül/;- az állami juttatás utáni járadékfizetési kötelezettséget;- a SZÖVOSZ és az OEISZ érdekképviseleti körébe tartozó gazdálkodó szerveknél az érdekképviseleti szervek fenntartásához való hozzájárulás összegét, valamint a fogyasztási- értékesitő és beszerző szövetkezeteknél a Tagsági Érdekeltségi Alapra külön jogszabály szerinti elszámolható összeget. A nyereségadózás uj eleme a nyereség tartalékolás, amely a rugalmasabb, a vállalati önállóság követelményeihez jobban igazodó tartalékolási rendszert jelent. A korábbi szabályozástól eltérően most a vállalatok az adózatlan nyereségük egy részét tartalékolhatják. A nyereség tartalék pénzeszközeit a vállalat az elszámolási betétszámlán tartja és a termelés folyó finanszírozására, továbbá az adózott nyereségből, illetve az érdekeltségi alapokból kifizethető összegek megelőlegezésére év közben is felhasználhatja. A nyereség tartalék képzése tehát csökkenti, a nyereség tartalék felhasználása pedig növeli az adóalapot. Az adózatlan nyereséget terhelő kötelezettségek teljesítése után fennmaradó összeget a nyereségadó-alap számításánál 23
