Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
Nagykereskedelmi eladási ár + kiskereskedelmi árrés Fogyasztói ár /kiskereskedelmi eladási ár/ A fogyasztói árszerkezet sémája tartalmazza az árrésen tol a fogyasztói forgalmi adót /fogyasztói árkiegészitést/ is. A szocialista gazdaságban a fogyasztói forgalmi adónak /fogyasztói árkiegészítésnek/ aktir szerepe van, árképzési tényezó. Ilyen körülmények között alkalmazásuk nyújt lehetőséget ahhoz, hogy a termelői és a fogyasztói ár változtatása egymás nélkül is végbe mehessen: vagy csak a termelői ár, vagy csak a fogyasztói ár változzék. Eltérítik tehát a fogyasztói árat a termelői ártól, illetve erre az eltérítésre - az állam árpolitikai elhatározásától függően - lehetőséget nyújtanak. Ha a népgazdaságban a fogyasztói árszínvonal magasabb a termelői árszintnél, akkor ezt két szintű árrendszernek nevezzük. Ha a fogyasztói árszínvonal magasabb, akkor az árrendszer pozitív kétszintű, ellenkező esetben pedig negativ kétszintű. 4. Az állami vállalatok jövedelemszabályozásának rendszere A gazdasági és pénzügyi folyamatok irányításának egyik alapvető eszköze a közgazdasági szabályozórendszer, amely befolyásolja a vállalatoknak és a vállalatokon belül tevékenykedő dolgosók magatartását. A szabályozás alapja annak elismerése, hogy a gazdasági élet szereplőit /a vállalatokat és a dolgozókat egyaránt/ az érdekek "mozgatják". Ennek megfelelően a szabályozás végül is tereli, korlátozza vagy ösztönzi a különböző szintű - főként az anyagi - érdekek érvényre jutását. A vállalati tevékenység minden részletéhez valamilyen érdek kapcsolódik. A szabályozásnak olyan egységes érdekeltséget kell teremtenie, amely átfogja a vállalati tevékenység egészét a működéstől a végső hasznosulásig. Az anyagi érdekeltséget olyan vállalati mutató alakulásához kell kötni, amely többé-kevésbé az egész vállalati tevékenységet jellemzi. Ilyen mutató a vállalati nyereség. A nyereség alakulásában valamennyi vállalati tevékenység hatása tükröződik, ezért alkalmas arra, hogy a szabályozás középpontjába kerüljön. A vállalati jövedelemszabályozási rendszer lényegét tekintve nem más, mint- egyrészt a vállalatoknál létrehozott tiszta jövedelmek állam és vállalatok közötti megosztásának szabályozása,- másrészt a vállalatnál maradó jövedelmek felhasználását befolyásoló szabályok összessége. 21
