Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
szerű alkalmazni, amelyek alapvető szükségleteket elégítenek ki, s Így keresletük rugalmatlan és választékuk nem túlságosan széles* Ennek érdekében az alapvető fogyasztási cikkekre az életszínvonal jelentős ingadozásainak elkerülése miatt indokolt fix árakat megállapítani, valamint azokra az alapanyagokra, amelyek ára belekerül a termelés későbbi fázisainak önköltségébe, s rögzítésükkel célszerű stabilitást bevinni az árrendszerbe. b/ Hatósági ármegkötéssel mozgó megállapodásos és maximált árak: Maximális árakat döntően azoknál a termékeknél célszerű alkalmazni, amelyek korlátozottan állnak rendelkezésre. Hatósági szabályozás között mozgóárakat célszerű alkalmazni, ahol a cikkcsoportok választéka meglehetősen széles, a kereslet és kínálat pedig gyorsan változik. с/ Szabadárak: Az árak a piaci hatásoktól függően, a kereslet-kinálat figyelembevételével alakulnak ki. A termékeknek az egyes árformákba való besorolása, valamint a hatósági előírások /pl. a rögzített árak mértéke/ nem változatlanok, hanem a konkrét gazdasági feltételek változása nyomán módosulhatnak. Ezért a jelenleg alkalmazott ármechanizmust rugalmas ármechanizmusnak nevezzük. 3.4 Az árak szerkezete, összefüggésük és tisztajövedelem tartalmuk Az árak - érvényesülési területeiket tekintve - lehetnek:- termelői árak,- nagykereskedelmi árak és- fogyasztói árak. 3.4.1 A termelői árak A termelői ár tartalmazza a termelés költségeit és a vállalati nyereséget. Az árszerkezetet részletesebben a következők szerint vázolhatjuk: 1. Közvetlen anyagköltség 2. Közvetlen bérköltség 3. Egyéb közvetlenül elszámolható költségek aa/ Közvetlen munkabérek kiegészítő fizetései és bérpótlékai ab/ A közvetlen bérek és a közvetlen bérek kiegészítő fizetései, bérpótlékai együttes összege /összes közvetlen bér/ után elszámolandó közterhek b/ Gyártási külöhköltség с/ Értékesítési különköltség 19
