Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
Attól függően, hogy a népgazdaság mely területén végbemenő pénzmozgásról van szó, beszélhetünk a vállalatok, szövetkezetek, az állam, vagy a lakosság pénzügyeiről. Az egyes gazdasági területek pénzügyei természetesen egymáshoz is szorosan kapcsolódhatnak. A következőkben röviden áttekintjük a pénzügyi rendszer, illetve pénzügyi kategóriák azon területeit, részeit, amelyekhez kapcsolódnak a különböző iparjogvédelmi kategóriák. 2. Az állami költségvetés A szocialista állam gazdasági szervező és irányit«?' funkciója szükségessé teszi, hogy megfelelő pénzeszköz álljon rendelkezésére az állami feladatok végrehajtására. A termelés eredményeképpen létrejövő társadalmi termékből elsősorban pótolni kell a termelés során felhasznált munkaeszközöket és munkatárgyakat. Az ezen felül rendelkezésre álló termékek tömegének értéke képezi az újonnan létrehozott értéket, azaz a nemzeti jövedelmet. A nemzeti jövedelem nagyobbik része az anyagi termelésben résztvevő dolgozók részére bér és egyéb jövedelem formájában, pénz közbeiktatásával felosztásra kerül. A nemzeti jövedelem egésze azonban nem kerül a dolgozók részére kifizetésre. A nemzeti jövedelemnek azt a részét, amely nem kerül az anyagi termelésben a dolgozók béreként közvetlenül felosztásra, társadalmi tiszta jövedelemnek nevezzük. A társadalmi tiszta jövedelem a termelőknél a termékek értékesítése során, a gazdálkodó egységek között fennálló áru- és pénzkapcsolatok folytán elért árbevételben realizálódik és pénzformában halmozódik fel. A társadalmi tiszta jövedelem túlnyomó része az állami vállalatoknál keletkezik. Emellett azonban a szövetkezeteknél és a magántermelőknél is jön létre tiszta jövedelem. Mivel az össztársadalmi feladatokat az állam valósítja meg, szükséges az előbb említett termelő szektorokban realizált tiszta jövedelem meghatározott részét az államnak saját rendelkezése alá vonni. Az államnak ezt a tevékenységét nevezzük a tiszta jövedelem központosításának. Ha ugyanezt a tevékenységet a gazdálkodó egységek /vállalatok, szövetkezetek és magántermelő/ szemszögéből vizsgáljuk, tiszta jövedelem elvonásról beszélhetünk. A szocialista államnak széleskörű feladatai vannak az össztársadalom érdekében. A gazdasági szervező és fejlesztő feladaton túlmenően a szociális, kulturális feladatokat elsősorban az állam látja el. Biztosítani kell az ország védelmét, az államigazgatás apparátusának fenntartását, megfelelő tartalékalapok képzését. Mindez szükségessé teszi, hogy a társadalmi tiszta jövedelem megfelelő része az állami pénzalapba központosításra kerüljön. 12
