Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
V. A vállalati iparjogvédelmi munka fejlesztésének közgazdasági feladatai
amelyekből áruelemzéssel a megoldás lényeges elemei a versenytársak által kiolvashatók. Ilyenek főként a konstrukciót, könnyen és pontosan analizálható anyagösszetételt képviselő találmányok. Minél könnyebben és főként minél kisebb költséggel elemezhető ki, másolható le egy megoldás, annál inkább célszerű know-how-ként való kezelés helyett a szabadalmi oltalomhoz folyamodni. A know-how-ként való kezelés mellett szól viszont az, ha pl. a találmány eljárási lépésekből áll, amelyek alkalmazása zárt üzemi körülmények között történik, s az előállított termék lényeges jellemzői áruelemzéssel nem olvashatók ki. A fentieken kivül természetesen egyéb szempontok is felmerülnek, amelyek befolyásolhatják a szabadalmazás vagy know-how-ként való kezelés közötti választást. Ilyen szempontként merülhetnek fel a következő kérdések:- Peltárható-e és bizonyitható-e a találmánynak mások által való bitorlása? Ez egyrészt megköveteli, hogy magunk ki tudjuk elemezni mások piacon megjelenő árucikkeiből találmányunk alkalmazását, továbbá, hogy az adott piacon jelen legyünk, folyamatos piacmegfigyelést végezzünk. Minél kisebb ennek a valószinüségé, annál kevésbé hatékony adott esetben a szabadalmi oltalom, annál nehezebben érvényesíthetők a szabadalmi jogok és annál előnyösebb a know-how-ként való kezelés.- Elegendően széles körben biztositható-e a szabadalmi oltalom? A szabadalmazás! eljárás során nyilvánosságra hozott megoldást gyakorlatilag bárki szabadon hasznosíthatja más országokban, ahol az nem áll oltalom alatt. Ezért ha az oltalmat nem tudjuk biztosítani valamennyi potenciális piacon, célszerű mérleget készíteni, hogy várhatóan mi eredményezhet nagyobb hasznot: egy szükebb országcsoportra kiterjedő szabadalmi oltalom, vagy a találmány know-how-ként történő hasznosítása. A találmányok szabadalmi oltalmának biztosítása részben a különböző országok szabadalmi törvényei, részben pedig nemzetközi egyezmények alapján történhet. Az egyes országok szabadalmi törvényei igen változatosan és nagymértékben eltérnek egymástól. Ezzel kapcsolatban aláhúzzuk, hogy általában minden egyes állam területén saját szabadalomjogi rendszer van érvényben, amely elvben független a többi ország szabadalomjogi rendszerétől. Az un. "világszabadalom" tehát nem létezik. Valamely államban a találmányi hivatal által engedélyezett oltalmi okirat /szabadalom, illetve egyes szocialista országokban a szerzői tanúsítvány/ tehát csak ennek az államnak a területén érvényes /kivéve a regionális szabadalmakat, pl. az Európai Gazdasági Közösség un. európa szabadalmi és közösségi szabadalmai./ Ahhoz, hogy a találmányok 108
