Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
IV. Iparjogvédelemben részesülő szellemi alkotások pénzügyi szabályozása
tét behatároló keretösszegbe. Találmányok Csak a bérköltséget terhelő pénzbeni juttatás után kell a kifizető vállalatnak társadalombiztosítási járulékot fizetnie. Mivel a találmányi dijat műszaki fejlesztési költség terhére számolják el, az mentes a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége alól. A találmányi dij után a feltalálónak nem kell nyugdijjárulékot fizetnie, ezért az sem a nyugdij alapját képező átlagkeresetbe, sem a táppénz alapját képező átlagkeresetbe nem számítható be. A találmány kivitelezése során - munkaidőn kivül végzett - fizikai munkáért járó dijazás nyugdijjárulék köteles, igy ezt a dijazást figyelembe kell venni a nyugdij alapját képező havi átlagkereset kiszámításánál. A találmány kivitelezése során végzett munka ellenértéke - ha abból nyugdijjárulékot vagy jövedelemadót vontak le /pl. másodállásból származó kereset/ - beszámit a táppénz alapját képező keresetbe. Mivel a feltalálói dijnak nincs munkabér jellege - az ujitási dijhoz hasonlóan - a találmányi dij, valamint a találmány kisérleti vagy megvalósitási munkáiért erre vonatkozó konkrét szerződés alapján kapott közreműködői dij nem számit bele a nyugdijas keresetét behatároló keretösszegbe . 11. Árképzési szabályok A vonatkozó árképzési szabályok lehetővé teszik a műszaki újdonság létrehozására irányuló tevékenység költségeinek, a magasabb hasz nálati értékkel arányban álló haszonnak az érvényesitését. E kérdésben egyértelmű rendelkezést tartalmaz az Országos Anyag- és Árhivatal 7006/1982. ÁH számú irányelve. Amennyiben olyan műszaki fejlesztési többletköltségek /pl.szabadalmi, feltalálói dijak, licenc és know-how-k ellenértéke/ merülnek fel amelyek a vállalatnál /központi előirás vagy saját döntés alapján/ képzett műszaki fejlesztési alapból nem fedezhetők, és fedezetük az alap megelőlegezésére igénybe vehető hitellel sem oldható meg, úgy a különbözet összege költségként az adott termék kalkulált termelői árában érvényesíthető . Ha a vállalat műszaki fejlesztési alapot nem képez, úgy a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban felmerült teljes ráfordítás az árvetésben költségként vehető figyelembe. Szabad árformában tartozó termékek esetén az előzőek szerint kai kulált ártól a vevővel történő megegyezés alapján eltérő ár érvényesíthető, amiben kifejezésre juthat a műszaki fejlesztés /pl. találmány, szabadalom, ujitás/ révén létrejött magasabb használati érték. Az árnak 95
