Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
1975 év II. negyedévétől kezdődően lényegében a furatmélység a felperes által javasolt módosítással készült, az újítási javaslatot kedvezően véleményezték mindazok, akik részére ki lett adva. Ennek ellenére - jóllehet 1975. augusztus 15-án kísérletre is elfogadták - az 1977 augusztus 50-án elutasításra került. Az elutasítás indokaként a vállalat a viszonylagos újdonság hiányéra hivatkozott. Álláspontja szerint a megoldást a javaslat benyújtása előtt a vállalat már tér»bevette. A felperes keresetét az első fokú bíróság elutasította. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezésével. A fellebbezést a Fővárosi Bíróság megalapozottnak találta. A kereset jogalapja tekintetében az alperes egyrészt azzal védekezett, hogy a tervbevétel tényét az 1974 októberi vállalati jegyzőkönyv igazolja, másrészt hogy a furatmélység módosításának a gondolata nem is a felperestől szármáik. A Fővárosi Bíróság az első fokú bíróság által felvett bizonyítást kiegészítette, tanukihsllgavast foganatosított, újból kihallgatta a kirendelt igazságügyi műszaki szakértet is. A kihallgatott ügyintéző elismerte, hogy felperes vele elgondolását még 1975 év elején közölte, de arra nem tudott nyilatkozni, hogy az 1975 februári rajzmódositás előtt vagy után. Ez a hivatkozott rajz azonban az igazságügyi szakértő megállapítása szerint nem egyértelmű. A tanúként kihallgatott osztályvezető nem tudta megjelölni, hogy a furat mélységének megváltoztatására vonatkozó tényleges műszaki intézkedés kitől származik. Egyes öntödei dolgozókra hivatkozott, akik szériámé felvetették azt a gondolatot, hogy lehetne a méretet módosítani. Ez a kivasaló i azonban nem tervbevétel, mégkevésbé minősül intézkedésnek. Annyira általános, hogy az maszaki szakember előtt tartalmat— 39
