Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
A vállalati haszon pedig az ujitás díjalapja szempontjából az üzemszerű megvalósítása kezdetétől számított egy évi hasznos eredmény alapján számítandó. A hasznosítás kezdő időpontja határozza meg az alkalmazandó jogszabályt is. Amennyiben ugyanis az mar 1975. január 1-e előtti időre esik, az ezt megelőzően hatályban volt újítási rendelet az irányadó a jogvita eldöntésénél. A bird gyakorlat értelmében pedig az 57/lSw /XII.1$./ Herrn, sz. reidelet 3» §-£ /5/ bekezdése értelmében a javaslat mindaddig előterjeszthető volt, amíg azt a vállalat hasznosította. Az újítás szerinti berendezés pedig 1979 év végéig üzemelt. Abból a körülményből azonban, hogy 1975 évben több alkalommal - még a javaslat benyújtásának a hónapjában is - mérés történt a kutnál, valóban arra lehet következtetni, hogy a javasolt ujitás Üzemszerű hasznosítása 1975 január 1-e utánra esik. Brre utal egyébként az is, hogy az alperes 20 CGO forintos egyszeri díjazást felajánlott. A jogvita is azzal indult, hogy a felajánlott díjazás arányban áll-e az ujitás jelentőségével. Akár számitható azonban a vállalati haszon, akár nem, az értékelésre kiható körülményeket fel kell deríteni. Vizsgálni kell a javaslat műszaki színvonalát, annak jelentőségét a vállalat termelése szempontjából, hiszen a berendezés 1979 év végéig üzemelt, segített áthidalni azokat a nehézségeket, amelyek a végleges gaztalanitó berendezés üzembeállításáig fennállottak. Bemutat a Fővárosi Birósag arra, hogy a gáztala.nitásra vonatkozó előírások célja a termeies biztonsága, a megfelelő munkavédelem megteremtése. A vállalat erőfeszítései annak érdekében ezért nem a jogszabály kijátszására irányultak, hanem mind a felperes, mind a vezérigazgatóhelyettes azon fáradoztak, hogy átmeneti időre - a végleges berendezés üzembe állításáig - a termelés folyamatosságát a balesetvédelem és a fokozott biztonság feltételeinek megteremtésével biztosítsák. A felperes díjigénye tehát nem jogellenes, hiszen az általa javasolt megoldást a vállalat hasznosította. 83
