Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
gosása és az ezzel kapcsolatos javaslatok megtétele. Az első fokú bíróság a jogalap kérdésében közbenső Ítélettel döntött és megállapította, hogy a felperesek javaslata újításnak minősül és ezért őket ujitási dij megilleti. Az ítélet ellen az alperes vállalat élt fellebbezéssel. Kérte a közbenső ítélet megváltoztatását és a Kereset elutasítását . A Fővárosi Bíróság a fellebbezést nem találta megalapozottnak. Indokolásában rámutatott a következekre: Az első fokú bíróság helyesen minősítette a felperesek javaslatát újításnak, mert az megfelel az ujitási jogszabályban előirt feltételeknek. Az alperesi ujitási szabályzat figyelembevételével is a javaslat az üzemszervezés fogalomkörébe tartozó ügyvitelszervezés. A javaslat viszonylagos újdonságát nem zárja ki az, hogy annak benyújtása előtt maguk a felperesek a kérdéssel foglalkoztak. Tervbevételről sem lehet szó, hiszen ennek előfeltétele volt a jogszabály megváltoztatása. A felperesek javaslatukat a jogszabályban előirt, c hasznosítás megkezdésétől számított ham hónapos határidőn belül terjesztették elő, igy az nem késett el. Az is kétségtelen, hogy a javaslat hasznosítása a vállalat részére hasznos eredménnyel jár, mert az utalványok költsége, az utalványok adminisztrálása elmarad. Helytálló az az alperesi érvelés, hogy a javaslat előterjesztése a felpereseknek, akik valamennyien vezető állású dolgozók voltak, munkaköri kötelessége volt. A hivatkozott vezérigazgatói utasítás ezt még külön is kötelességüké tette. Megállapítható azonban az is, hogy a felperesek.ujitási javaslata jelentős alkorói tevékenységnek minősül. Messze túl megy a vállalat keretein, a megoldás súlypontja nem az, bogy a vállalatnál miként egyszerűsítsék az ügyvitelt, hanem éppen az, hogyan lehet úgy egyszerűsíteni, hogy a vállalat vevőinek 75
