Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
I. rész. Az újítások jogi szabályozása - I. Bevezetés
I. BEVEZETÉS Gazdaságpolitikai feladataink megoldásának nélkülözhetetlen láncszeme az innováció. A korszerű, nemzetközileg versenyképes termék- és termelési struktúra kialakításához kiemelkedő jelentőségű műszaki értelmiségünk alkotókészségének a nagyobb mértékű kihasználása, amint erre az liSZliP XIII. kongresszusának határozata is rámutatott. Az innovációs folyamatban nélkülözhetetlen a kreativ jellegű szellemi tevékenység megfelelő - a változó gazdasági és társadalmi igényekhez igazodó - szellemi tevékenység korszerű jogi szabályozása. Ezt szolgálja az ujitól jog átfogó uj szabályozása is. Az alapvető cél: az alkotó ember, különösen a műszaki értelmiség, valamint az innovációt segitő gazdálkodó szervezeti vezetők és közreműködők megfelelő anyagi és erkölcsi elismerése, az eljárás egyszerűsítése annak érdekében, hngy az újítások minél gyorsabban, eredményesebben legyenek hasznosíthatók, a társadalmi termelésben, gazdálkodásban résztvevő minden szocialista szervezetben. Tágabb értelemben az innovációnak azonban nemcsak a gazdasági életben van jelentősége. Az ügyvitel egyszerüsLtése nemcsak a gazdálkodó szervezetek tevékenységét teszi gyorsabbá, hatékonyabbá, annak az államigazgatás, a társadalmi szervezetek munkájában is jelentős szerepe van. Az ilyen természetű ujitások hasznosítására ezért az uj jogszabály hatásosabban ösztönöz. Hazánkban az ujitások jogi szabályozásának első csiráit már 1948-ban megtaláljuk. Első volt a 11940/1948. Eorm. sz. rendelet, amelyet 1957-ig eleinte évenként, majd kétévenként újabb és újabb jogszabály követett. Lényeges, elvi jellegű változást hozott а 5&/1Э57 1
