Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
2 Az újítás törvényes fogalmi ismérveit a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia A felperesek munkáltatójukhoz - az alpereshez - benyújtott újítási javaslatukban javasolták tejbegyüjtő helyiségek létesítésénél a MEZŐBEB épületelemei helyett, előregyártóit garázs épületelemek alkalmazását. Az I. felperes műszaki osztályvezető, a II. r. felperes beruházási csoportvezető volt. Az alperes vállalat 6 db tejbegyüjtőt létesített a beszerzett garázs-elemekből. Az alperes vállalat közel 700 000 forintos hasznos eredmény 2 százalékának a figyelembevételével állapította meg az újítási dijat. A felperesek keresetükben a dijkulcsnak 8 százalékra való felemelésé-1-, és esnek alapján járó díjkülönbözet megítélését kérték. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság 6 százalékos díjkulcsot indokoltnak találva a felemelt díjkülönbözet megfizetésére kötelezte a vállalatot. A másodfokú bíróság jogerős ítélete ellen a Legfelsőbb Bíróság Elsőké törvényességi óvással élt. A Legfelsőbb Bíróság az óvást megalapozottnak találta. Indoklásában rámutatott a következőkre: 1./ Újítás csak megoldás lehet. Jogot csak olyan javaslatra lehet alapítani, amely a megoldást szükséges mértékben meghatározza. Ezért önmagában nem tekinthető újításnak az ötlet, a más által gyártott és szabadon beszerezhető termék ajánlása, amint erre a Legfelsőbb Bíróság' már több határozatában is rámutatott. Viszont 70
