Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás

c./ hasznosítás esetén megalapozza az anyagi és erkölcsi elismerés iránti igényt /R ?_0. és 14. §./

A jogszabály az ujitó jogainak védelme mellett tekintetbe veszi a gazdálkodó szervezet, a népgazdaság érdekét is, amikor viszonylag rövid határidőt engedélyez a javaslat előterjesztésére. Alapvető kivánalom ugyanis, hogy a jogérvényesítés a társadalmi érdekkel összhangban történjen /Ptk. 4. §./ az indokolatlan késedelmeskedés sérelmes a gazdálkodó szervezetre, mert bizonytalan helyzetet teremt az esetleges díjazási kötelezettség tekintetében.

А В 4, §-a ezért kimondja, hogy a gazdálkodó szervezettel szemben ujitói jogokat csak az érvényesíthet', aki legkésőbb az általa rendelkezésre bocsátott megoldás hasznosításának a megkezdésétől, vagy - ha ez korábbi - annak átadásától számított hat hónap elteltéig újítási javaslatot nyújt be.

Ez a hathónapos határidő jogvesztő, annak eltelte után ujitói jogok javaslat előterjesztésével már nem érvényesíthetők.

Ha az ujitó javaslatát kellő időben előterjesztette, akkor az újításból származó vagyoni igényeit - az elévülési időn belül - érvényesítheti: ezekre a hat hónapos jogvesztő határidő nem vonatkozik.

3.02 Az újítási javaslat nyilvántartása /Й 3. §./

"A gazdálkodó szervezethez benyújtott újítási javaslatnak tartalmaznia kell az ujitó nevét, személyi számát, lakcímét, munkahelyét, beosztását, továbbá a megoldás leírását és szükség esetén rajzát".

Az újítási javaslatra akkor lehet jogot alapítani, ha az legalább a javaslattevő nevét tartalmazza és a megoldást a megvalósításhoz szükséges mértékben ismerteti.

19