Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei

12 Az u.jitó díjigénye megalapozott, ha .javaslata a vállalati uji­­tasi szabályzat szerint jelentős alkotói teljesítménynek minő-3 ül A felperes vonalkezelőként dolgozik az alperesnél, fe­lügyelete alá tartozik az újításával érintett vasúti vonal­szakasz. M. állomáson a csatlakozó iparvágány annak idején két vállalatot szolgált ki. Az egyik iparvágány 1974 évben meg­szűnt és ekkor más adott be újítási javaslatot, amelyben a mogszünő iparvágányra tekintettel a csatlakozó MÁV vonalsza­kasz megszüntetését is javasolta. Sár az illetékes ügyosztály a javaslatnak megfelelően a bontási engedélyt is kiadta, utubb azt 1975 évben módosítani.kellett, mert ez a vágánysza­kasz csak részben volt bontható. Mintegy 500 méteres szakasz­ra továbbra is szükség volt a másik vállalat, egy bányaüzem részére történő tolatás! munkák biztosítása érdekében. A bányaüzem bővíteni kivanta iparvágány hálózatát, s ennek érdekében 1975 novemberében hivatalos bejárás volt, amelyen a felperes is résztvett. Ezen oejárás alkalmával ja­vasolta a felperes azt, amit később - a hivatalos engedély megadása után - újítási javaslat formájában is előterjesztett. Javaslatának az volt a lényege, hogy egy vonalszakasz megszüntethető a III. számú vágányon, az általa javasolt ki­térők beépítésével. Ezáltal megszüntethető az a két vasúti hid is, amelynek műszaki állapota a kivánalmaknak már nem felel meg és a fenntartása tetemes költséggel járna. Újítási javaslatát 197° júniusában terjesztette elő, és azt a MÁV illetékes dolgozd szakvéleményükben megfelelő­nek tartották. Szolgálati felettese azt jelentős alkotói tel­jesítménynek minősítette. A.MÁV Igazgatóság véleménye szerint a javaslat hasznos eredménye nem az alperesnél, hanem az ipar-102

Next

/
Oldalképek
Tartalom