Horváth Sándor: Iparjogvédelmi ismeretek 5 - Iparjogvédelmi dokumentáció és információ (1982)

Mellékletek

MSZ 16.0001 -80 1.7 Védjegyvizsgálat Az áruk megkülönböztetésére szolgáló új megjelöléseknek a már oltalom alatt álló védjegyek­kel való összehasonlítása az összetéveszthetőség kizárása céljából. 1.8 A védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozása Az áruk (termékek, termények és szolgáltatások) egységes csoportosítására vonatkozó osztá­lyozási rendszer, amelyet a védjegyek kutatásánál és lajstromozásánál alkalmaznak. 1.9 Egyéb fogalmak Az e szabványban előforduló iparjogvédelmi kutatásokkal és vizsgálatokkal kapcsolatos és itt meg nem határozott egyéb fogalmak meghatározását lásd az MSZ 3424/3 szabványban. 2. IPARJOGVÉDELMI PROGNOSZTIKAI VIZSGALAT 2.1 Alkalmazási terület Az iparjogvédelmi prognosztikai vizsgálatot a következő esetekben célszerű alkalmazni: — iparpolitikai és irányítási döntések előtt; — kutatás-fejlesztés irányának kitűzése előtt; — termelés és termékszerkezet korszerűsítése előtt; — műszaki fejlesztési tervek kialakítása előtt; — a szakterület korszerű megoldásainak megismerése céljából; — a világpiaci versenytársak törekvéseinek megismerése céljából. 2.2 A vizsgálat részei 2.2.1 Szabadalomkutatás 2.2.1.1. A vizsgálandó műszaki szakterület felbontása — a benne megvalósuló megoldásoktól füg­gően — olyan egységes (találmányi) gondolatot tartalmazQ_elemekre, amelyek várhatóan önmagukban is oltalmazhatok. 2.2.1.2. A 2.2.1.1. szerinti elemek osztályjelzetének meghatározása a nemzeti és/vagy Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás alapján. 2.2.1.3. A vizsgálandó műszaki szakterülettel kapcsolatos iparjogvédelmi dokumentum fajták kije­lölése a 2.2.1.2. szerint meghatározott osztályjelzetű dokumentumok közül. 2.2.1.4. A dokumentumok körének területi leszűkítése az adott szakágazatban vezető helyen álló országok, valamint gazdaságpolitikai szempontok alapján meghatározott országok (illetve cégek) oltalmi dokumentumaira. 2.2.1.5. A dokumentumok körének időbeli leszűkítése az adott szakterület műszaki fejlődési üte­mén alapuló időszakasz figyelembevételével (pl. a technika megújulási ciklusának vagy a jellemző műszaki megoldások erkölcsi kopásának ideje). 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom