Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Tanulmány és joggyakorlat az árujelzők területén

gyasztókat is helyesen, a valóságos viszonyoknak megfelelően igazitsa el az áru vállalati származását illetően. Különösen nagy gondot fordit a magyar védjegytörvény az úgynevezett nagyhírű védjegyek oltalmára, az azzel kapcso­latos nemzetközi szabályozásokban foglaltakat meghaladó mér­tékben. A széles körben alkalmazott, a vásárlók körében is­mert és jó hírnévnek örvendő védjegyekkel kapcsolatos ütközés ugyanis fokozottan káros a fogyasztók számára. Ilyen esetben a vásárló óhatatlanul abba a tévedésbe esik az azonos vagy összetéveszthető megjelölés miatt, hogy a nagyhirü védjegy jogosultjának árujával találkozik. Az ilyen védjegy az álta­lános nemzetközi felfogás szerint is fokozott védelmet élvez, az azzal összetéveszthető megjelölés ugyanis akkor sem része­sülhet védjegyoltalomban, ha a nagyhirü védjegyet nem lajstro­moztam. A magyar jogszabály túlmegy e téren az oltalom foko­zásánál, - éppen a fogyasztóvédelem szempontjai miatt -, mert olyan esetben is kizárja a nagyhirü védjeggyel ütköző megjelölést az oltalomból, ha az eltérő árukkal kapcsolatos. (Vt. 3. § /1/ d/ pontja). A vásárló érdekeivel is ellentétes az összetéveszthető védjegy oltalma, mert a nagyhirü védjegy hirnevének csökkentése az általa nyújtott információ értéké­nek csökkenését okozza. A minőség biztositására vonatkozó speciális előírá­sok ugyancsak alapvetően szolgálják a fogyasztók érdekeit, mindazokban az esetekben, amikor a kifogástalan minőségi szín­vonal betartása nem vagy nem csupán a védjegyjogosult magatar­tásától függ. E rendelkezésekre a későbbiekben - nevezetesen a megtévesztő megjelölésekre, a licenciára és átruházásra, va­lamint az együttes védjegyekre vonatkozó kérdések tárgyalása során - visszatérünk. (Arra vonatkozóan, hogy a saját véd­jeggyel a jogosult csak kifogástalan minőségű, állandóan azo­nos tulajdonságokkal rendelkező árut hozhat forgalomba, sem a magyar, sem egyéb védjegy jogszabály nem intézkedik érdemben, feltételezve, hogy hosszabb távon a védjegyjogosult semmikép­pen nem jár el saját érdekeivel ellentétesen.) 4580 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom