Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Tanulmány és joggyakorlat az árujelzők területén
is hivatkozott az eljáró francia biróségok előtt. A nyugatnémet országi - paralellimporttal kapcsolatos - "Cinzano" védjegy jogtalan használata miatti eljárás során is mérlegelte a biróság azt a körülményt, hogy a védjeggyel jogtalanul ellátó о о ital minősege a védjegy:cg osult :e:o;íeoeí sóinvonala alatti volt. A közismert "Tungsram"-perben is mint súlyosbító Körülményt értékelték a bírósagok, nogy a védjeggyel jogtalanul ellátott áruk minősége nem volt megfelelő. Heg állapíthatjuk tenét, hogy a védjegy alkalmazásának nem előfeltétele az áru - abszolút vagy önmagémoz viszonyított - minőségi színvonala, azonban a védjegyjogosult helyes üzletpolitikájából, gazdasági érdekeiből következik, nogy a piacon bevezetett védjeggyel ellátott áruk minőségi színvonalát fokozott figyelemmel kisérje. A mas^ar védjeayjogszabályok áru-minős isse - esel A védjegyekről szóló 1969. évi IX. törvény a védjegyek és a minőség kérdését három vonatkozásban érinti: a/ Az oltalomból kizárja az olyan meg jeldlésexet, amelyek kizárólag az áru minősegét tüntetik fel 7t. 2. § /3/ b/.) A csupán minőséget kifejező tartalmú jelzés ugyanis nem alkalmas az áruk egymástól való megkülönböztetésére. A minőseget jelölő adat szert sem foglalható le kizárólagos joggal, mert a minőség feltüntetésének lehetőségét minden termelő 'kereskedő) számára biztositani kell. A jogszabály te.tát nem tekinti azonosnak a védjegy és minőségjelző fogalmát, sőt - ezpen a védjegy alapvető funkciója, a megkülönböztető szerep biz t ősit áss érdekéten - intézkedik a fenti értelemben es tesz ha tározott különbséget. t/ Az együttes (kollektiv) védjegyre vonatkozz szabályozás is közvetlen kapcsolatban áll a védjegy minőségei 580 67
