Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Árujelzők
kori céh-jelzéseknek tanulmányozása színes feladat lenne. Meg kell azonban elégednünk azzal, hogy utalunk arra, a megkülönböztetési célból alkalmazott különböző jelzések fejlődésére erős hatást gyakoroltak a technikai, a gazdasági, a társadalmi és politikai, továbbá a művészeti fejlődés eredményei, helyzete egyaránt. Magától értetődő, hogy az alkalmazott megkülönböztető jelzések változatait, lehetőségeit döntő mértékben befolyásolták mindenkor a technikai helyzet adottságai. Ugyanakkor a vonatkozó termékek, szolgáltatások jellege mellett erős a befolyása az adott kor Ízlésének, erkölcseinek, művészeti irányának. Másrészről a termék előállítási helye és értékesítési piac jellege, szokásai, követelményei, a termék illetve szolgáltatás vevőköre, valamint a cég érdekeltsége és versenypozíciója is erős befolyást gyakorolnak a védjegy kialakítására, megválasztására és alkalmazásának módjára. Mivel az évezredek óta alkalmazott védjegyek szerepe jelentősen megnövekedett az árucsereforgalom fokozott "nemzetköziesedése" nyomán a tőkés termelési és értékesítési viszonyok között, elkerülhetetlenül bekövetkezett a veszély az utánzások, visszaélések terén is. Ilyen helyzetben már nem bizonyultak elégségesnek a magánjogi, polgári- és büntetőjogi szabályok a védjegyek oltalmára, hanem sürgős igény jelentkezett az önálló jogintézmény megteremtésére, amely egyértelmű, sok tekintetben pontosan körülhatárolt jogokat ir elő és helyez szankciókat kilátásba visszaélés, jogsértés esetére. A múlt század második felében egyre-másra megalkotott védjegy jogszabályokra természetesen az előbb említett - gazdasági, kereskedelmi, politikai és a nemzeti sajátosságokból adódó egyéb - vonások erősen rányomták a bélyegüket. A homogén előírásokra való törekvések nem ujkeletüek ugyan, de még ma is gyermekcipőben járnak és legfeljebb egyes, egymással szoros gazdasági együttműködésben álló országok csoportjai között valósultak meg, illetve vannak kialakulóban. Minden védjegyjognak közös jellemzője azonban az a törekvés, hogy a védjegy oltalma kizárólag és egyértelműen a jogosultat illesse meg, to-4580 4