Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Ipari mintaoltalom
szerzői díjból kell kiindulni: e dij az emlitett szerzői díjazás feléig terjedhet. Ha a mintaoltalom jogosultját illeti meg a dijazás, számára az emlitett anyagi eilenérték átruházás esetében vételár, használat átengedése esetében licenciadij. Szolgálati minta értékesítése esetében a szerzőt - vagyis a munkaviszonyban álló tervezőt - a munkabéren felül illeti meg a dij. A mintaoltalommal kapcsolatos anyagi ösztönzés célja a mintaoltalomra alkalmas kialakításra való ösztönzés. Mivel a mintaoltalom tárgya az iparművészeti, tervezőművészeti alkotásokhoz áll a legközelebb, kézenfekvő, hogy a dijazást analóg módon célszerű szabályozni. A jogszabály utal arra, hogy a dijnak a fenti határokon belüli megállapításánál a gazdasági eredményt kell tekintetbe venni. így például nyilvánvalóan indokolt előnyös dijmegállapítás az olyan, mintaoltalomban részesülő kialakításnál, amely kedvezőbb értékesitési lehetőségeket jelent. A gazdasági eredményt a vállalatok ezzel kapcsolatos adatai alapján kell meghatározni. A művelődésügyi miniszter a dijazás lehetséges összegét vagy a termelői ér meghatározott %-ában, mint maximumban, más termékek esetében forinthatárok között (pl. jármüveknél 18.000 - 27.000 Ft.) szabja meg. Ezen összegek, illetőleg %-os kulcs feléig terjedhet tehát a mintaoltalomban részesülő minta értékesítése esetében a dijazás (vételár, stb.) mértéke. A munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter 7891/1978. számú (VI. 7.) állásfoglalása értelmében a mintaoltalmi vételárat és licenciadijat általában a bérjellegű egyéb költségek között (566-562) kell elszámolni. (Kivétel az olyan eset, ha a mintaoltalom találmányhoz kapcsolódik.) A szolgálati mintaoltalmi dij a bérköltség (52) vagy részesedési alap (441) terhére fizethető. 4580 53 Az emlitett szerzői jogi dijazás összegszerűségét ez idő szerint a 9/1970. (VI. 25») MM sz. rendelet melléklete szabja meg.
