Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Ipari mintaoltalom

hogy az igy kialakított, keresett formát más vállalat ne al­kalmazhassa, a kiképzésbe fektetett szellemi tevékenységet és anyagi ráfordítást ne sajátíthassa ki jogtalanul. Ezt a célt hivatott betölteni as ipari mintaoltalom jogintézménye. Ipari mintaoltalom belföldön Az ipari mintaoltalom biztosítását az 1973. évi 28. sz. tvr. teszi lehetővé (Magyar Közlöny 1973. évi december 7-i, 84. szám), amely 1979. március 1-vel lépett hatályba. E jog­szabály a korábbi, 1907-ből való mintaoltalomra vonatkozó mi­niszteri rendeietet váltotta fel és rendelkezéseivel a minta­­oltalom jogintézményének és ezáltal a termékek korszerű kiala­kításának fejlesztésére hivatott. Az ipari minták oltalmáról szóló törvényerejű rende­let értelmében az ipari termék uj külső formájára mintaoltalom szerezhető, amely fennállása alatt a jogosultnak kizárólagos jogot biztosit a minta szerinti termek előállítására, illető­leg forgalomba hozatalára. Az oltalom előfeltétele, hogy azt a jogszabályban előirt eljárás utján igényeljék az iparjogvédel­mi hatóságnál. Ujdonsági követelmény A jogszabály értelmében az egyetlen oltalmi követel­mény a kialakítás "újdonsága". A követelményt világviszonylat­ban kell érteni, a kialakításnak tehát "abszolút" értelemben kell újnak lennie. Az újdonságot kizárja bármely, mások számá­ra hozzáférhető nyilvánosságra jutás. Gondosan ügyelni kell tehát arra, hogy a kialakítás semmilyen módon ne kerüljön nyil­vánosságra a bejelentés (elsőbbség) időpontja előtt. Ujdonság­­rontó lehet bármilyen nyilvánosságra hozatali mód, amely a technikai adottságok folytán lehetséges, igy a minta szerinti kialakítású termék forgalomba bocsátása, a minta sajtótermék utján, vagy televíziós közvetítéssel történő bemutatása, stb., 4580 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom