Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Árujelzők
körét öleli fel, anélkül, hogy különbséget tennének az áruk származását kifejező különböző földrajzi megnevezések - tehát származ&si jelzések, illetve eredetmegjelölések - között. Magyarország jelenleg is több irányú előkészületeket folytat két vagy többoldalú ilyen célú megállapodások létesítése érdekében Már hatályos az Ausztriával kötött megegyezés, amelyet az 1973. évi 18. sz. tvr. hirdetett ki. A Magyar-Osztrák Egyezmény legfontosabb rendelkezései a következők: A két szerződő ország kötelezettséget vállal arra, hogy az egyezmény mellékletében feltüntetett földrajzi megjelöléseket hatékony módon megvédi. Rendelkezése értelmében származási jelzésen és eredetmegjelölésen minden olyan utalást érteni kell, amely közvetlenül vagy közvetve valamely termék eredetére vonatkozik. Az utalás általában földrajzi megjelölés, de lehet egyéb adat is, ha a származási ország érdekelt forgalmi körei az ilyen adatokat a megjelölt termékkel kapcsolatban a termelő országra való utalásnak tekintik. Emlitést tesz az egyezmény arról, hogy az oltalom tárgyát képező megjelölések a földrajzi származás megjelölésén kivül utalhatnak a kérdéses termék minőségére, tulajdonságaira is, amelyeket kizá rólag vagy túlnyomórészt földrajzi vagy emberi tényezők határoznak meg. Az Egyezmény hatálya egyes speciális, továbbá a mellékletében feltüntetett megnevezésekre terjed ki. így a szerző dő országok különböző nyelvű nevére (elnevezésére) és as osztrák tartományok neveire is, feltéve, hogy e megnevezéseket mezőgazdasági vagy ipari termékekkel kapcsolatban alkalmazzák. A jegyzékekben foglalt megnevezések kizárólag magyar illetőleg - az osztrák jegyzékben foglaltak - osztrák termékekre vannak fenntartva. Ha valamely megnevezés tulajdonnév vei azonos, az egyezmény szerinti alkalmazási tilalom arra nem tér 4580 47
