Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Versenyjog

A fogalmi meghatározást illetően nézetem szerint a titoksértést egészen tág értelemben kell felfogni. Ilyen cselekménynek kell minősiteni a vállalati bizalmas adatok megszerzését, továbbítását, bármilyen publikálását és illetéktelen személyek részére való átadását. A vállalatok által bizalmasan őrzött adatok igen jelentős részét képezik a szakmai tevékenységre vonatkozó adatok, információk, a gyártásra, a technológiára vonatkozó műszaki előirások, receptek, stb. Ezeknek az adatoknak nagy része a vállalatok jelentős gazdasági értékét képező know-how fogalmával azonos (PTK 86. §).

Az ipari titkok különböző fajtái között a legjelentősebb helyet a kutat ássál elért ipari titkok foglalják el. Ezek a vállalat számára talán legértékesebb információk, hiszen az ilymódon elért uj műszaki eredmény, tudományos adat mögött rendkivül nagy anyagi befektetés, sok ráfordított idő és munka rejtőzik. Kodifikéció szempontjából azonban a kutatási titkok megkülönböztetése egyéb üzemi titkoktól annyiban is indokolt lehet, hogy ezek a szolgálati titok fogalmát is kimerítik és ezért jogtalan, hogy erkölcstelen utón történő felhasználásukat különösen hatékonyan kell szankcionálni.

Az üzemi titoksértés a dolog természeténél fogva ezáltal lesz versenyjogi kategória és azzal kerül a tisztességtelen verseny elleni küzdelem hatókörébe, hogy az ipari titkok ^elhasználása elsősorban a versenytársak részére jelentős és ezeknek az adatoknak megszerzése a versenytársakat arra ösztönzi, hogy rövidebb utón nagyobb gazdasági eredményt érjenek el.

Ami a titoksértés módszereit illeti, a szocialista gazdasági rendszerben dolgozó állami vállalatoknál főleg az alkalmazottak által elkövethető esetek nagyobb jelentőségűek, mert a munkaviszony, az adott munkakörben és beosztásban elsajátítható műszaki eljárások ismerete adhat alkalmat ilyen cselekmények elkövetésére.

4580

122