Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Árujelzők

A megkülönböztető képesség, meg Különböztető jelleg megléte a védjegyoltalom megszerzésének és megtartásának tehát legalapvetőbb problémája. A v éd jegy oltalomban, r észesittetni - azaz lajstromoztatni - kivánt megjelölés kiválasztásánál a legelső és egyik legfontosabb követelmény annak vizsgálata, hogy a kialakított, megtervezett megjelölés a jogszabály és az e téren kialakult joggyakorlat értelmében megkülönböztetésre alkalmasnak minősül-e.

Az első kérdés, hogy a megjelölések, megkülönböztető jelzések milyen változatai minősülnek oltalmazhatónak. A törvény e tekintetben eligazítást nyújt, bér felsorolása - a tech nika további fejlődésére is gondolva, amely a jövőben a megjelö léseknek más változatait is lehetővé teszi, - nem kategorikus. Szövegezése szerint "különösen" szavak, szóösszetételek, ábrák, képek, színösszetételek, sik- vagy térbeli alakzatok, hangjelek, fényjelek, továbbá e felsorolt megjelölések együttes alkalmazásai tölthetnek be védjegy szerepet.

Meghatározzák a jogszabályok azokat a jellegzetes negativ ismérvedet is, amelyeknek fennállása esetében nem lehet megkülönböztetésre alkalmasnak tekinteni a megjelölést:

Az áru_mesjelölésére_általánosan használt megjelölések: az áru egyszerű ábrázolása

Ilyennek minősülnek a termékek és szolgáltatások nevei. nyilvánvaló, hogy az érunév nem lehet alkalmas megkülönböztetésre, hiszen azt az árucsereforgalom sorén bárki szükségszerien alkalmazza. Az ilyen megjelölésre engedélyezett védjegyjog - amely kizárólagos jog volna - csak a védjegyjogosultnak tenné lehetővé a megjelölés alkalmazásét, - sértene min denki mást, aki az áru értékesitése során a megnevezést alkalmazni kivánná. Пет igenyel bővebb magyarázatot, hogy az áru neve ilyen helyzetben nem alkalmas védjegyoltalomra.

4580

8