Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)

II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek

déssel, amelynek keretében csak a tagországok jogi vagy természetes személyei nyújthatnak be nemzetközi bejelentést.

(A Müncheni Egyezmény tehát az országok csatlakozási lehetősége szempontjából lényegében "zárt”, a bejelentési lehetőség szempontjából "nyilt" rendszer, mig a Szabadalmi Együttműködési Szerződésnél fordított a helyzet.)

Szabadalmazhatok az anyagokra, keverékekre és mikrobiológiai eljárásokra vonatkozó találmányok is.

A szabadalmi bejelentés formájára és tartalmára vonatkozó követelmények hasonlóak a PCT megfelelő követelményeihez. Az európai szabadalom engedélyezésére irányuló bejelentés benyújtható:

az Európai Szabadalmi Eivatalba, Münchenben, a Hágában működő fióknál, vagy a tagországok illetékes nemzeti szervénél, amennyiben a nemzeti törvényhozás erre lehetőséget ad.

Az európai -szabadalom engedélyezésére irányuló bejelent és ben -fel kel-l—5 tag ország okát, amelyekben a bejelentő az oltalmat kéri.

Az európai szabadalmi bejelentésre igenyelhető bármely Fárizsi Uniós tagállamban tett nemzeti szabadalmi bejelentés uniós elsőbbsége. Az európai szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal egyik hivatalos nyelvén (uugol, francia, német) kell benyújtani.

Meghatározott feltételek mellett az európai szabadalmi bejelentés nemzeti szabadalmi bejelentéssé alakítható át (konverzió) .

Az európai szabadalom engedélyezesére vonatkozó eljárásnak négy szasasza van:

Az első szakaszban megy végbe- az európai szabadalmi bejelentés benyújtása,

a formai követelmények betartásának vizsgálata, az európai kutatási jelentés összeáilitása,- a bejelentés és a kutatási jelentés közzététele az egyik hivatalos nyelven a bejelentés elsőbbségi napjától számitott 18 hónap elteltével.

1327

63