Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
relem benyújtási napjától számizott két és fél év alatt). A Megállapodásban részes azon országokban, ahol a nemzeti törvényhozásnak megfelelően tőbe találmányi oltalmi forma (szabadalom és szerzői tanusitvány) létezik, az oltalmat a bejelentő által választott formában engedélyezik. A Megállapodás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az elismerés előtt az országok kiegészítő vizsgálatot végezzenek a találmányra. Minden olyan határozat, amelyet az oltalmi okirat elismerése iránti kérelemmel kapcsolatban hoznak, csak a Megállapodásban részes azon ország területén hatályos, amelyben a határozatot hozták. A Megállapodás rendezi az elismerési kérelemmel kapcsolatos felszólalások, megsemmisítési kérelmek, a különféle meghirdetések kérdéseit. A Meg állapod ás aláírásával egyidejűleg a résztvevő országok találmányi hivatalainak vezetői elfogadták a Végrehajtási Szabályzatot, amely meghatározza a Megállapodás gyakorlati megvalósításához szükséges jogtechnikai előírásokat. A Meg állapod ás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a bejelentők a részes országokban a hagyományos bejelentési eljárás lefolytatásával igényeljék a jogi oltalom engedélyezését . Az emlitett nemzetközi megállapodásokon kivül a KGST- tagorezágDk találmányi hivatalai vezetőinek Értekezlete keretében az elmúlt években számos tipusszabályzatot, illetve tipustörvényt dolgoztak ki és hagytak jóvá. Ezek közé sorolhatók a találmányok, felfedezések, védjegyek, ipari minták és eredetmegjelölések tekintetében kidolgozott mintatörvények, illetve tipusszabályzatok. E tipustörvenyek és tipusszabályzatok, amelyek a KGST-tagországok nemzeti jogszabályai és a vonatkozó nemzetközi megállapodások figyelembevételével készültek, jelentős mértékben járulhatnak hozzá az iparjogvédelmi jogszabályok és joggyakorlat köze lit és éhe z és egysegesitéséhez ezekben az országokban. 1327 55