Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)

II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek

Az NSZO-t mintegy 40 országban, köztük hazánkban is alkalmazzák. Jelenleg az NSZO 3 kiadása van folyamatban.

Á szabadalmi információval kapcsolatos világméretű iparjogvédelmi együttműködés nem korlátozódik a nemzetközi szabadalmi osztályozásra. Fontos szerepet játszik e téren a Bécsben működő Nemzetközi Szabadalmi Információs Központ (INPADOC), amely különböző információs szolgáltatásokat nyújt és szervez. «

J/ Az uj növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény

Az Egyezményt 1961. december 2-án Írták alá Párizsban majd 1972-ben és 1978-ban felülvizsgálták. (Az Egyezmény alap ján létrejött Unió közkeletű röviditése: UPOV.)

Az újonnan nemesitett növényfajták oltalma viszonylag fiatal jogterület.

A legtöbb országban csak az elmúlt évtizedekben alakult ki a tudományos-műszaki fejlődés követelményeinek megfelelően az uj növényfajták oltalma a szabadalmi rendszer keretében vagy speciális fajtaoltalmi tanúsítvány formájában.

A kérdés nemzetközi rendezésére először 1962-ben, az Egyezmény keretében került sor.

Az Egyezmény részint a tagállamok közötti viszonyokat szabályozza, részben azonban jogegységesitő célzattal kihat a tagállamokon belüli törvényhozásra is.

Az Egyezmény rögzíti, hogy a tagállamok kötelesek az uj növényfajták oltalmát biztosítani, lehetőségük van azonban a szabadalmi forma vagy egy különleges oltalmi forma közötti v álasztásra.

Az oltalom időtartama nem lehet rövidebb 15 évnél, egyes növényfajták (pl. gyümölcsfák) vonatkozásában pedig 18 évnél az oltalom megadásától számítva.

Az oltalomból eredő kizárólagos jog alapján egyed i; az oltalom jogosultjának van lehetősege az oltalmazott iajt~

1327