Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
nincs joga bejelentését visszavonni vagy a nemzetközi lajstro mozás megsemmisitését kérni. A tudományos felfedezések nemzetközi lajstromozásának rendszere nem teszi a Szerződés tagországainak kötelezettségévé, bogy bármiféle jogi hatályt tulajdonítsanak a nemzetközi lajstromozásnak, nevezetesen nem kötelezi a tagországokat a tudományos felfedezésekre vonatkozó bármiféle jog garantálására vagy a szerzők részére dij fizetésére. Mind ennes biztosítása a nemzeti törvényhozás rendelkezésétől függ I/ A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásra vonatkozó Strasbourgi Megállapodás Az 1971. március 24-én létrehozott Strasbourgi Megállapodás a Nizzai és a Locarnói Megállapodáshoz hasonlóan a Párizsi Uniós Egyezmény keretében létrejött külön megállapodás, amelynek célja az információvisszakeresés fontos eszközéül szolgáló osztályozási rendszerek egy ség esitése nemzetközi szinten. A Strasbourgi Megállapodás alapján az abban részes államok közös osztályozást fogadtak el a szabadalmakra, szerzői tanusitványokra, használati mintákra és hasznossági tanúsítványokra. Az osztályozási rendszerek fontos eszközei a különféle szabadalmi információs kutatásoknak és vizsgálatoknak (ujdonságvizsgálat, műszaki szintvizsgálat, szabadalmi tisztaságvizsgálat), ezért már a múlt századtól kialakulta!! nemzeti osztályozási rendszerek, amelyek alaptípusai az ágazati szemléletű német és a funkcionális szemléletű amerikai osztályozás. Az osztályozás 8 szekcióra osztja a technika birodalmát : 1. A szekció: Közszükségleti cikkek 2. B.I. szekció: Ipari műveletek általában B.II. szekció: Jármüvek, szállítás, folyadékkezelés, nyerges-kárpitosipar 1327 45
