Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
A Szabadalmi Közlöny 1980. évi 8. száma tartalmazza az OTE elnökénél: közleményét a Szerződés szerinti eljárás egyes kérdéseiről, valamint a Szerződés Végrehajtási Szabályzatét és Ügyintézési Utasitésait. A Szabadalmi Közlöny 1981. januári száma közli a Szerződés szerinti illetékek változását, illetve a Szerződés Végrehajtási Szabályzatának és Ügyintézési Utasithsainak módositásait. G/ Budapesti Szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbehelyezése nemzetközi elismerésére A Szerződést 1977« április 28-án 13 ország képviselő-V-. je irta alá Budapesten. Ismeretes, hogy a mikroorganizmusok felhasználáséval folytatott eljárások (pl. alkoholos erjesztés, élesztő-, sajtgyártás) régen ismeretesek. Napjainkban pedig a mikroorganizmusok egyre szélesebbkörii alkalmazást nyernek az élelmiszeriparon kivül a gyógyszeriparban, mezőgazdaságban, ércbányászatban és más iparágakban is. A különböző országok szabadalmi gyakorlatában általánosan elterjedt, hogy a mikroorganizmusok felhasználási eljárásai (amikor pl. a mikroorganizmustörzset meghatározott anyag előállítójaként, indikátorként vagy biokatalizátorként alkalmazzák) szabadalmazhatok. A mikroorganizmusok lényegesen különböznek a találmányok hagyományos tárgyaitól. Sajátosságuk pl. az, hogy - többek között mivel genetikai struktúrájuk még nincs teljesen feltárva - nehéz leirni és a leirás alapján "megvalósítani" e találmányokat. Specifikumuk az is, hogy mutagén változásoknak vannak kitéve, továbbá, hogy "halandók" mint minden élő. jíindez megkivánja pl. az azonosítás és közzététel sajátos módját, ezért számos ország megköveteli a morfológiai, fiziológiai, taxonómiai stb. leiráson felül a mikroorganizmus törzs let étbehelye zését és a reprodukció céljából a nyilvanos-1327 ““ 42