Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
te к fel, hogy a szerzői I,, 11111 щ 11 »i'iii'TT - a találmányok jogi védelmének egyes, KGST tagországokban kialakult formáját - nemzetközi jogi szempontból a szabadalommal teljesen azonos jogállás illesse meg az Egyezmény keretében. A fentiek mellett sor kerül az Egyezmény egyes zárórendelkezéseinek кorszerüsitésére is. F/ A Szabadalmi Együttműködési Szerződés A találmányok és más tudományos-műszaki eredmények jogi védelme terén folytatott nemzetközi együttműködés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bir a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (angol nyelvű elnevezése és rövidítése: Patent Cooperation Treaty = PCT). A Szabadalmi Együttműködési Szerződést 1970. junius 19*-én Washingtonban irta alá 35 ország - közöttük Magyarország, Szovjetunió és Románia - képviselője. A Szerződés 197S. junius 1-én lépett hatályba. A Szerződés fő célja az, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá és megbizhatóbbá tegye a találmányok jogi oltalmának elnyerését olyan esetekben, amikor ugyanarra a találmányra több országban kérnek szabadalmat vagy más oltalmat, (un. "szériabejelentések" esetén). Ezt a célt a Szerződés azáltal éri el, hogy Lehetővé teszi a bejelentők számára nemzetközi bejelentés benyújtását az illetékes nemzeti találmányi hivatalnál (tehát egy helyen, egy nyelven, egyféle előirás szerint), amelynek az a jogi hatása, mintha nemzeti bejelentést tettek volna valamennyi államban, amelyeket a nemzetközi bejelentésben megjelölnek. A nemzetközi bejelentés alakiságait a Végrehajtási Szabályzat részletesen rendezi. A nemzetközi bejelentés igénypontrendszere az európai (német) igényponttipushoz sorolható, amelyet - szemben az amerikai tipusu konkrétabb igényponttal - elvont logikai szerkezet (tárgykör, jellemző rész) es a főigénypont domináns jogi jelentősége jellemez. 1327