Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
В/ А nemzetközi srerzcöések megkötése és kihirdetése A nemzetközi szerződések megkötésére irányuló el rí ár ásnak több fázisa különböztethető meg. Az első fázis a felek tárgyalása a szerződések kidolgozása céljából. Az iparjogvédelmi vonatkozású nemzet közi. szer ződések kidolgozása, illetve felülvizsgálata általában diplomáciai konferencia, illetve nemzetközi szervezet keretében történik. Az univerzális jellegű nemzetközi iparjogvédelmi megállapodások megkötésére, illetve felülvizsgálatára irányuló diplomáciai konferenciákat napjainkban rendszerint a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) hívja össze. A KGST keretében létrejött iparjogvédelmi vonatkozású nemzetközi megállapodások kidolgozásának és egyeztetésének szervezeti keretéül a KGST tagországok találmányi hivatalai vezetőinek Értekezlete szolgált. A tárgyalásokon a szerződéskötő feleknek a belső alkotmányos rend szerint meghatalmazott képviselői vesznek részt, akiknek, közreműködésével folyik a szerződés szövegének kidolgozása. A nemzetközi szerződésekben rendszerint három szerkezeti rész különböztethető meg. A bevezető rész (un. preambulum) rögzíti a szerződés céljait, az "érdemi rendelkezések szabályozzák a szerződésből a felezre háruló jogokat és kötelezettségeket, a zéró rendelkezések pedig a szerződés hatálybalépésére, megerősítésére stb. vonatkozó előírásokat tartalmazzák. A kidolgozott szerződésszöveg hitelesítése a diplomáciai értekezleteken záróokmány elfogadásával történik. Egyes esetekben a tárgyalásokon résztvevő képviselők a kidolgozott szerződési szöveg hitelességét kézjegyükkel igazolják (paraf álják).-. Ez nem helyettesíti az aláírást, hanem csupán azt fejezi ki, hogy az adott szöveg tekintetében a tárgyaló felek megegyeztek és az újabb tárgyalások felvétele nélkül nem változtatható meg.-32V 18