Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
I. A nemzetközi magánjog iparjogvédelmi vonatkozásai
További kérdéskör, amelynek vonatkozáséban a tériileti elv nem érvényesül, az iparjogvédelmi jogok kapcsán bekövetkező öröklés vagy más átszállás. Általános szabály, hogy az öröklési jogviszonyokat annak a jognak alapján kell elbirélni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt. (Ez a lex loci successionis). Ez azt jelenti, hogy egy osztrák feltaláló magyar szabadalmát az osztrák öröklési jog szerint öröklik. A területi elvtől eltérő elv érvényesül munkaj pgi vonatkozásban is. A munkaviszonyra általában annak az államnak a joga irányadó, amelynez területén a munkát végezni kell. (Lex loci laboris.) E rendelkezést a szolgálati találmányokra is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a találmány szolgálati jellege kérdésében továbbá a szolgálati találmányhoz fűződő munkáltatói és feltalálói jogok kérdésében a munkavégzés helyének joga irányadó. Ennek gyakorlati jelentősége lehet pl. külföldiek Magyarországon, illetve magyar állampolgárok külföldön történő munkavégzése kapcsán. Abban az esetben azonban, ha magyar munkáltató dolgozója munkáját külföldön kiküldetésben vagy tartós külföldi szolgálatban végzi, a munkaviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni. A külföldi elemet tartalmazó jogviszonyok eljárásjogi problémákat is felvetnek. Ezek közül iparjogvédelmi szempontból a legfontosabbak: a joghatóság kérdése és a külföldi határozatok elismerése. A joghatóság kérdése úgy vetődik fel, hogy az adott állam államigazgatási szervének vagy bíróságának van-e egyáltalán joga arra, hogy a külföldi elemet tartalmazó jogviszony tekintetében eljárjon. Amig a hatáskör az ügyek tárgyi megoszlását, az illetékesség pedig az ügyek államon belüli területi megoszlását jelenti, a joghatóság az ügyek nemzetközi, államok közötti megoszlása. Egyes ügyekben az államoknak kizárólagos joghatóságuk van (pl. általában az állampolgáraik személy állapot ára, a 1327 12
