Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
H) Találmánybitorlás
43* Nem érvénytelen az a megállapodás, amelyben a feltaláló elismeri, hogy az általa munkaköri kötelezettsége körében kidolgozott megoldás mint szolgálati találmány alapján a munkáltatónak: van szabadalmi igénye. A korábbi ujitás alapján kialakított találmány tekintetében a feltaláló elismerte, bogy szolgálati jellegű, ezért a szabadalmi igény a munkáltatót illeti. A feltaláló felperes eredménytelenül kérte keresetében a bíróságtól megállapítani, hogy a találmány nem szolgálati jellegű. A felperes elismerte az alperes igényét a perbeli szabadalmi bejelentésre, mint szolgálati találmányra. Tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy a szabadalmi igény személyhez fűződő jog, ezért ezt érvényesen nem lehet átruházni. Az Szt 7*§~a sorolja fel a feltaláló személyhez fűződő jogait. Az Szt 8.§-ában meghatározott szabadalmi igény nem tartozik ebbe a körbe. Egyébként adott esetben a felperes nem szabadalmi igényt ruházott át, azt ismerte el, hogy az Szt 9*§-a alapján a megoldásra, mint szolgálati találmányra a szabadalmi igényt az alperes szerezte meg. A per adatai nem döntötték meg a találmány szolgálati jellegére vonatkozó elismerés helyességét. Megállapítható, hogy a munkaviszony alatt készült rajzok szerinti megoldás lényegében azonos volt azzal, amelyre később az alperes szabadalmat nyert. Az ujitásra vonatkozó rajzok szerinti megoldás megfelel a szabadalmi igénypontoknak. (Legfelsőbb_Birósá£_Pf_IV_20_027/197Z/1) H) Találmánybit óriás 44. A találmánybitorlás kérdésében nincs jelentősége az igénypontok által nem védett méretezésnek, ipari kivitelezésnek. — Érvényes szabadalom tárgyával azonos megoldás találmány jellege nem vonható kétségbe, amíg a szabadalmat meg nem semmisitik. 4689 59
