Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
A) A szabadalmi oltalom feltételei
Mindezeket összegezve az oltalmazni kért megoldás szakember számára a korábban nyilvánosságra jutott ismeretek alapján megvalósítható volt, az Szt 2.§-a alapján nem uj. (Legfelsőbb Bíróság Pkf IV 21 086/1977/3) 11. Valamely berendezésnél a szerkezeti elemek elhelyezésének a megváltoztatása önmagában nem értékelhető uj miiszaki megoldásként. Vetőgépeknél ismeretesek az olyan hibajelző berendezések, amelyek a vetéskimaradást vetőelemenkéDt központi helyen (a vezetőfülkében) jelzik. Szabadalmat kértek olyan megoldásra, amely a vetéskimaradás helyét nem központilag jelzi, hanem a meghibásodott vetőelem (az un. csoroszlya) körzetében. Központilag (a vezető fülkében) csupán a hiba tényét kivánja jelölni a hiba helyétől függetlenül. A korábbi berendezéseknél valamennyi hibaészlelő egységet külön-külön össze kellett kötni a központi kijelzővel, a védeni kivánt megoldásnál a helyi hibajelző egységek egyetlen közös vezetékkel vannak összekötve a központi hibajelző egységgel. A megoldás nem alkalmas szabadalmi oltalomra. Korábban is alkalmaztak olyan berendezéseket, amelyek a vetéskimaradást vetőelemenként (vetőcsatornánként, csoroszlyánként) külön-külön jelezték. Az egyes kijelző egységek elhelyezési helyének a meghatározása megtakaritást eredményezhet az összekötő vezeték anyagában, de uj műszaki megoldásként önmagában nem értékelhető. Semmiféle műszaki többlethatás nem fűződik ahhoz a körülményhez, hogy az egyes csoroszlyák hibajelzői nem központi helyen, hanem a csoroszlyák körzetében vannak elhelyezve. Abból a célból, hogy a helyileg történő hibajelzés mellett a hiba központilag is észlelhető legyen a megoldás szét kivánja választani a hiba tényének és a hiba helyének a jelölését. A hiba tényének a jelzése egységesen központilag, a hiba helyének a jelzése pedig helyileg történik. Azonban a hiba tényére és a hiba helyére vonatkozó jelzés szétválasztá4689 13
