Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A "nagy század" technikusai
vallási stb. képeket rejtettek így. A napóleoni időkben, majd 1871-ben újból feltűntek, az utolsókról 1910-ből van hír. A Ferenc József-i idők magyar aranypénzeinek külső peremébe finom, bemélyített írást vertek: „Bizalmam az ősi erényben”. A Hell család A XVIII. századi magyar technika- és művelődéstörténetben előkelő szerepet játszik a Hell család. Egyik tagja, Hell Miksa világhírű csillagász, elsőnek mérte meg nagy pontossággal a Nap—Föld távolságot: másik két tagja pedig a bányagépesítésnek volt európai hírű úttörője. A felső-magyarországi (selmeci) bányákban az egész világon elsőnek 1627. február 8-án vezették be az addig csak háborús célra használt lőporral való robbantást. Nagy gondosan jegyzőkönyvet vettek fel, mert féltek, hogy a robbantás bajt okoz a bányában, és a felelősséget akarták tisztázni. Miután a robbantás jól sikerült, a termelés gyors iramban megnövekedett. A robbantás bevezetésével megnövekedett a bányákból kiszállítandó érc mennyisége, azonkívül a mélyebb szintek elérésével a bányavíz felszivattyúzásának gondja is. A török, majd kuruc—-labanc idők alatt a bányákban rablógazdálkodást folytattak, mert a Habsburgok nyugat-európai birtokaik elvesztése után a magyar bányákból akarták kincstárukat némileg megtölteni. A XVIII. században a selmeci bányák gépesítése nagyot haladt előre, s ez elsősorban Hell Máté Kornél (1650—1743) és fia Hell József Károly (1713—1789) gépmesternek, valamint Mikoviny Sámuelnek (1700—1750) a selmeci bányatisztképző iskola tudós tanárának, országos hírű mérnöknek a munkája nyomán történt. Működésük 1740-től 1759-ig több, mint 42 millió forintot hozott a bányakincstárnak. Hell Máté első nagy műve (1699-ben) vízgyűjtőtavak létesítése volt. A vízierő feltétlenül gazdaságosabb, mint a lójárgány, azért akkoriban minden bánya és kohótelepen, ha lehetett „erővíz” tavakat létesítettek. Amikor a kuruc—labanc háborúk idején, 1707. február 27-én Bercsényi Miklós Rákóczi parancsára azzal jelent meg Szélaknán, hogy lerombolja a bányákat, Hell Máté előlépett és rábírta Bercsényit, hogy a parancsot ne hajtsa végre, ellenkezőleg beruházásokkal tegye lehetővé a bányászat újbóli fellendítését. A Rákóczi idők okmányaiban megtalálhatók Bercsényinek a Fejedelemhez írt jelentései, köztük a következő: „A selmeci históriát röviden leírom felségednek. Nincs haszna a bányáknak? Ezt állítom erősen. A bányák művelésének folytatásával semmi hasznunk nem lesz. Mert ha a bányákat suo statu (azaz jelenlegi állapotukban) vesszük, az úgy áll, mint a hadsereg, melyben több a tiszt, mint a katona, több tehát a kiadás a haszonnál. Úgy vannak a bányák dolgai is. A bányák rendes költsége oly nagy, mint ha a bányák virágzó állapotban volnának, mert ennek az állapotnak megfelelően vannak tisztviselők és mesteremberek foglalkoztatva. Éppen fordítva kellene 228
