Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
Az antik világ - görögök
szárnyakat fordította el. Kihűlve vákuum keletkezett, a víz felszívódott, az ellensúly visszaforgatta az ajtószárnyakat s az ajtót becsukta. Volt egy kancsója, melyből tejet, vagy bort lehetett kitölteni, aszerint, hogy a kancsót kétfelé osztó lemez melyik oldaláról engedték a folyadékot. A Hérón-labda máig él a szódavizes üvegben. Közbámulatot kelthetett éneklő madara is, amelynek fogantyúját megforgatva kis harang merült vízbe, és a harangból kitóduló levegő sípot szólaltatott meg. A szerkezetet magábafoglaló dobozt „az istenek szekrényéinek nevezték. A reaktív turbina feltalálását is neki tulajdonítják. A golyó alakú rézedényben vizet forralva a kifecskendező víz és gőz reaktív ereje a golyót gyors forgásba hozta. Hérón földmérési feladatokról és műszerekről is szólt munkáiban. Ezeket a műszereket rekonstruálták. A földmérési, bányamérési célokra készített eszközzel vízszintes szögeket lehetett kitűzni. Nézőkéjével megcélozták a kitűzött póznát, esetleg az alagútban pislákoló bányamécsest, és lemérhették egy másik póznától való távolságát szögekben. Függőleges körével is mérni lehetett, és így terepmunkára akár a modern teodolit volt felhasználható. Csillagászatban két csillag egymástóli szögtávolságát mérhették meg a készülékkel. Út, vízvezeték, bányabeli vágat lejt-viszonyait szintezéssel lehet megmérni. Ma távcsöves, libellás szintezőműszereket használnak. Hérón készülékében a közlekedőedények alapján működött a vízszintest kijelölő műszerelem. A készülék U alakú csövének két függőleges szára üvegből készült. Az üvegtechnikusoknak ekkor már nem okozott nehézséget az ilyen üvegalkatrészek elkészítése. Finom csavarokkal a nézőke magasságát változtatni lehetett. A szintezés alapelvét ábra mutatja. Megirányzott beosztott lécek segítségével lépcsőzetesen haladva a magasságkülönbségeket Hérán dioptere. Rekonstrukció 55
