Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
emberiséget. Néhány kulturáltamban —• Egyiptom, Róma stb. földművelés, ipar, kereskedelem is kialakult, de a Föld legnagyobb részén a földművelést még nem ismerték. 1600 körül a Föld lakossága még alig 600 millió; 1600 és 1800 között sem haladta meg a 800 milliót, de 1800-tól 1950-ig tartó másfél évszázad alatt már 2,6 milliárd lélekkel kell számolni s 2000-re ez a szám 6280 millióra növekszik. Az ipari forradalom a középkorban megindult „elvárosiasodási” folyamatot meggyorsította, s az ütem az utóbbi évek során szinte meghökkentő' méreteket öltött. Még 1865-ben is csak 5 olyan nagyváros volt, melynek lakossága meghaladta az egymilliót, 1951-ben már 55 ilyen várost találtunk a térképen. Hogy a városok felduzzadása milyen műszaki feladatot ró a technikára, mindenki előtt ismeretes. A városbaköltözés az egyén életét, szemléletét teljesen megváltoztatja. Amikor a mezőgazdasági munkás földjét elhagyja, és belép a gyár kapuján, évezredes hagyományaitól szakad el, életformája alapjában megváltozik. így volt ez a középkorban is. Amikor a sivataglakó beduin elhagyja szellős sátrát, eladja tevéjét és munkát vállal az olajkutak és finomítók környékén, életszemlélete, gyökeresen átalakul. Nem nehéz belátni, hogy a folyton szaporodó, városlakó tömegeket csak a legmodernebb technika, a mezőgazdaság, közlekedés és lakáskultúra átalakításával lehet folytonosan emelkedő életnívón tartani. Még a népszaporodás rohamos emelkedésének lelassulása és egyenletessé válása sem csökkentené a jövőben a technikai feladatokat, hiszen a jólét emelkedése azonos az igények növekedésével. Az automatizálás az embert a nehéz testi munkától megszabadítja, a számolás és az egyhangú szellemi munka robotját a számítógépek, kibernetikai berendezések veszik át, és mindez együtt jár a munkaidő csökkentésével. Ezzel azután egy érdekes — és nem várt — új társadalmi probléma jelentkezik, a szabadidő eltöltésének kérdése. A munkára fordított rövidebb idő után a nagyműveltségű dolgozó igényesen akarja szabad idejét eltölteni. A könyv, színház, opera, mozi, tv, fényképezés, amatőrfilmezés, műkedvelő tudományos tevékenységek (csillagászat, mikroszkópia, múzeumi munka) alkotja a jövő emberének szórakozását. Vitathatatlan, hogy az emberiség történelmének új korszakába lépett. A XX. század első évtizedeit elsősorban a világháborúk és a szocialista forradalmak korának nevezhetjük. De az átalakulást leírhatjuk a technikai eszközök és lehetőségek bemutatásával is. Önkéntelenül felvetődik a kérdés: milyen kor küszöbét léptük át? На a XIX. századot a gőz és villamosság századának neveztük, mivel jellemezzük a korszakot, melynek színpada előtt most gördült fel a függöny? A huszadik század a repülés kora, ebben a században az ember meghódította a levegőóceánt. A közlekedést a jövőben minden bizonnyal még nagyobb súllyal a légiközlekedés fogja jellemezni. A szárazföldi közlekedés szemünk előtt alakult át, a lófogat és a gőz szerepét egyre inkább a motor vette át. Valószínű, a légpárnás járműveknek a jövőben nagy szerepe lesz. Jogosan mondhatjuk, az elektromágneses hullámok felfedezésének és kihasználásának korában élünk. A rádió, televízió, ultraibolya és infravörös, Röntgen- stb. sugárzások kutatása, felhasználása jellemzi korunkat. 30 Korok, gépek, feltalálók 461
