Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
sugárzás erősségének változásait. Fermi mindig előre megmondotta, a rúd kihúzását milyen mértékű sugárzás növekedés fogja jelezni. Ebédszünet után 3 óra 20 perckor Fermi utasította Weilt, hogy a rudat tovább húzza kifelé, s egyúttal felhívta a környezet figyelmét, hogy a láncreakció most indul meg. A rúd kihúzása után a papírszalagra írt görbe állandóan felfelé tart. A folyamatot 28 percig figyelték...” Ferminé elmeséli még, hogy a kísérlet befejezése után Wigner Jenő magyar atomfizikus egy palack chianti bort adott Ferminek, amit közösen megittak, és a palack címkéjére mindnyájan ráírták nevüket. Ez a palack ma a nagy kísérlet egyetlen hiteles jegyzőkönyve. Háborús időkben a kémelhárítás mindenekelőtt szigorú törvény volt, azért az első kísérletről csupán rejtjelezve adtak jelentést. Compton amerikai Nobel-díjas fizikus telefonon felhívta Conant, az atomprogram egyik irányítóját, és a következő párbeszéd zajlott le közöttük. — Az olasz hajós megérkezett az Újvilágba. — Hogyan viselkedtek a bennszülöttek? — Nagyon barátságosak voltak — zárta le Compton a beszélgetést. Most már megindulhatott a nagy kísérlet is... És pár évre rá, 1945. július 26-án egy acéltorony tetején atombomba robbant. A torony a hőségben megolvadt, elpárolgott. Két hét sem telt el, s fölrobbant a második és harmadik atombomba is; nyomukban két letarolt japán város maradt, s több mint százezer halott. A felépített atommáglyák a felszabaduló melegen kívül egy új anyagot, plutóniumot is termelnek, ami ugyancsak a bombagyártáshoz használható fel. Az új óriás azonban hamarosan a béke szolgálatába állt: a világ első ipari atomerőművét 1954. június 27-én üzembe helyezték a Szovjetunióban. Röviddel indulása után az erőmű 30 ezer kilowatt hőteljesítmény mellett 5000 kilowatt elektromos teljesítménnyel dolgozott. Az atomreaktorokat az egész világon nagy erővel fejlesztik. Hajók, tengeralattjárók részére sok reaktort építenek. A Lenin jégtörőhajó az északi hajózási utakat tartja szabadon. Az első atomerővel dolgozó búvárhajót, a Nautilust sok más követte. Ezekkel jég alatt is lehet hajózni, hiszen akár hónapokig víz alatt tudnak maradni. Az első atomhajtású teherhajó, a Savannah is járja a tengert. A legnagyobb ilyen hajó az Enterprise amerikai repülőgépanyahajó. Energia nem csupán maghasadásból, hanem magegyesülésből is nyerhető. Joffe orosz kutató szerint a Nap egyetlen nap alatt hidrogénmagok fúziójából annyi energiát sugároz a Földre, mint amennyit az emberiség szénben, olajban, fában stb. eddigi történelme során felhasznált. A tudósok a fúziós energia felszabadítását is megkísérlik az emberiség szolgálatába állítani. A kísérletek nagyszabású keretek között folynak, az Ogra szovjet és a Zeta angol fúziós reaktorok után több hasonló épült, de gyakorlati sikerről még korai lenne beszélni.
