Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)

A repülés

technikusa Vásárhelyi Pál (1795—1846) előbb a Duna térképezésénél tűnt ki, majd miután Széchenyivel Angliában tanulmányúton járt az Al-Duna rendezésének fel­adatát kapta meg. A feladat első részét, a balparti vontatóutat meg is építette, az ott „basáskodó” orsovai basa akarata ellenére felmérette az Al-Dunát és kijelölte a hajózó csatorna helyét. A zuhatagos folyamszakaszon ugyanis csak sziklába vágott csatornán lehet hajózni. A Vaskapu-csatorna s az Al-Duna végleges szabályozása, jóval később fejező­dött be, amikor az 1878. évi berlini kongresszus Magyarországot bízta meg az építkezés végrehajtásával. A munkálatok 1890-től 1897-ig tartottak. Sokféle külön­leges műszaki berendezés, jelzőkészülékek, felfelé vontató gőzmozdony stb. segítik a hajózást. Legérdekesebb a Vaskapu-hajó, amely a mederbe fektetett lánc segít­ségével vontatja fel sajátmagát és a mögéje kötött szállítmányt. Az építkezés emlékét Széchenyi és Baross emléktáblája őrzi. Mindegyik helyén van, és minden magyar, aki végigutazik az Al-Dunán, büszkén nézi e nagy művek alkotóinak emlékét. A Tisza térképezését is jórészt Vásárhelyi vezetésével végezték. A szabályozás során nagy vita folyt a kivitel módjáról. Arról vitatkoztak, hogy széles medret építsenek-e messze egymástól húzódó töltésekkel, vagy átvágásokkal rövidítsék meg a víz útját és töltésekkel szorítsák össze, hogy a víz gyorsan lefuthasson. A kérdés még nem dőlt el, amikor a vita hevében Vásárhelyi szívrohamot kapott, és meghalt. A munkát elkezdték, Tiszadobnál emlékmű van azon a helyen, ahol először vágtak ásót a földbe. Véglegesen csak a század második felében hajtották végre a szabályozást, átvágásokat is építettek, és helyenkint szélesen hagyták a medret, tehát a két elgondolást iparkodtak összeegyeztetni. A Dunát Beszédes József tervei alapján szabályozták. Itt nagy nehézséget oko­zott a Pozsony—Gönyü szakasz rendbehozatala. A szabályozás elkészült, de még ma is sok gondot okoz, amit az 1954-es szigetközi árvíz is megmutatott. Az Al-Dunáról még annyit, hogy pár éven belül megvalósul Bánki Donát terve, és nagy erőmű épül a nagyesésű víz energiájának hasznosítására. Ugyancsak terve­zik a Visegrád környéki Duna-erőművet is. Még bizonyára évek múlnak el, mire a terv megvalósul. Hídépítők A XIX. század nagy vasútépítkezései, a városok gyors növekedése számos hatal­mas híd építését tették szükségessé. A századbeli hidak között messzemenően leg­szebb a mi Lánchídunk. Egyszerű, nyugodt, kiegyensúlyozott arányaival, finom vonalaival, erőt és biztonságot sugárzó pilléreivel a mérnöki tudomány és építő­művészet elválaszthatatlan egységét sugározza. A hídépítés legnagyobb újítása a keszonépítés bevezetése volt. Pillért régi módszerekkel építeni nem minden esetben lehet. Határt szab a szád­pallók hossza, a talaj minősége és legfőképp a mélység, ahova le kell menni. 446

Next

/
Oldalképek
Tartalom