Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
A levegőben még sok más értékes anyag van. így nemesgázok. A villamos izzólámpák és a világítástechnikai ipar fejlődése során kidolgozták a nemesgázok kinyerésének módját is. Ma kriptont, neont, xenont gyártanak levegőből. A kripton-égőket Magyarországon gyártották először. Bródy Imre magyar fizikus dolgozta ki a technológiát. Hangrögzítés Az emberi hang utánzásával, rögzítésével sokan megpróbálkoztak legalábbis elméletileg. Giovanni Battista della Porta 1589-ben így írt. „Arra gondoltam, hogy ólomcsőbe beszélek, és a beszéd mindaddig megmarad, amíg zárva tartom... a cső fedelének levétele után a belebeszélt szavak kijönnek...” Cyrano de Bergerac 1653-ban majdnem ráhibázott a későbbi fonográfra. Holdregényében elmesélte, hogy a holdlakók kis szekrényt hordanak magukkal, melyben „finom mechanizmus tűt mozgat”, s a hangokat a rezgő tű kelti... Fizikusok, feltalálók ötletei után az első, zenei hangokat rögzítő és visszaadó szerkezetet Edison, az izzólámpa, mozi és sok más találmány és újítás létrehozója találta fel. Edison távíróval foglalkozva 1876—77 telén forgó lemezre papírt helyezett. A távírókészülék elektromágnese tűt mozgatott, a tű papírra karcolta a Morse-jeleket. Edison távírógépet akart készíteni, amely forgó korongra felírja a jeleket, ha nem ül mellette senki. Ahogy a tű a papíron karcolt jeleken végigfutott sercegő hangot adott. Ez adta az ötletet, hogy talán az emberi hangot is rögzíteni tudná. Papír helyett ónlemezt vett, és henger palástjára fektette. A tű a hengeren csavarvonal alakban futott végig, így született meg a fonográf, a hangíró. Edison egy kis angol népdalt énekelt a készülékbe, és környezete bámulva hallgatta, amikor a henger visszaforgatva a dalt elénekelte. Edison később elmondotta, soha emberi találmány nem rendítette meg úgy, mint mikor a gép emberi hangon megszólalt. 1878. március 11-én a párizsi Akadémián Du Moncel, Edison barátja bemutatta a találmányt. Előbb elmagyarázta működését, mégis, mikor a készülék megszólalt Jean Babtiste Bouillaud párizsi orvos felugrott, és tiltakozott a „hasbeszélő” mutatvány ellen. 1886-ban az ónlemezt viaszhenger váltotta fel. Sokáig használták. Bartók Béla és Kodály Zoltán páratlan népzenei gyűjtésük során ugyancsak ilyen fonográffal dolgozott. A gramofont, lemezjátszót 1887 óta ismerik, ekkor szabadalmaztatta Emil Berliner Amerikában. Egy nemrégiben előkerült kéziratból tudjuk, hogy Tainter, a tudós szerző már 1884-ben elkészítette a gramofon tervét. Alexander Graham Bell társaságában dolgozta ki a lemezjátszót. A régi lemezjátszókban a lemez függőleges síkban forgott. 439
