Horváth Árpád: Korok, gépek, feltalálók (Budapest, 1966)
A repülés
Szibéria, Afrika vízierői a jövő energiaszolgáltatásban visznek majd nagy szerepet. A magyar Bánki-turbina vízikerékre emlékeztet. Lapátjai meghajlított lemezből készülnek, a beömlő víz eleven ereje és a kiáramló víz reaktív hatása együttesen szolgáltatja a „forgató nyomatékot”. Nagy teljesítményű hatalmas vízierőművekben ma már általánosan a Kaplanturbinát használják. Viktor Kaplan brünni professzor konstrukciója. Hosszas elméleti kutatások után 1918-ban épült meg az első Kaplan-turbina. Függőleges tengely körül forgó — általában négyszárnyú, hajócsavarhoz hasonló járókereke van. Az első Kaplan-turbina jelenleg Bécsben a Technikai Múzeum előtt áll mint műszaki emlékmű. Hegyvidékek nagy magasságból lezuhanó vizeinek energiáját a Pelton-kerékkel használják ki. A nagynyomású víz fúvócsövön át nagy sebességgel a járókerék peremén elhelyezett kanálszerű mélyedésekre áramlik, és a kereket sebesen forgatja. Talán legelterjedtebb az angol James B. Francis turbinája. Vízépítő mérnök volt, főleg zsilipépítkezésekkel foglalkozott. 1855-ben hidraulikus kísérleteiről elméleti munkája jelent meg, majd megszerkesztette turbináját, mely évtizedeken át a nagy vízierőművek legismertebb gépe volt. A mezőgazdaság gépesítése A mezőgazdaságban gépekre legrégebben a ritkán lakott nagy területek megművelésénél volt elsősorban szükség. így Amerikában, a nagy nyugati prérik, a korábbi Vadnyugat mezőgazdaságát gépesítették legkorábban, hogy a munkaerőhiányt leküzdjék. Amerikában a bevándorlók elsősorban a városokat, bánya- és ipartelepeket keresték fel, az olcsó bért kínáló mezőgazdasági üzemeket elkerülték, hiszen legtöbben éppen az elől menekültek európai otthonaikból. Már a rómaiaknak is volt aratógépük, de a mezőgazdasági gépesítés valójában nagy méretekben Amerikában a XIX. század második felében indult meg. Az amerikai farmer már akkor gépésztechnikussá vált, amikor Európában még a feudalizmus jellemezte a mezőgazdaságot. Azzá kellett lennie, s már mással, mint géppel nem is tudta volna földjét megművelni. A tehergépkocsi is azért jelent meg már nagyon korán az amerikai mezőkön, mert a farmer a vasúttól távoli városokba máshogyan, mint gépkocsival nem szállíthatott, vagy csak nagyon drágán. A gőzeke Angliából terjedt el, érthető, hiszen a gőzgépgyártó ipar Angliában alakult ki először, és ért el igen magas fejlettségi fokot. 1858-ban Illinoisban egy kiállításon jelent meg az első amerikai gőzeke; jelentőségét azonnal felismerték. Abraham Lincoln az USA elnöke így nyilatkozott róla: „Hálánk, sőt több mint hálánk illeti azokat, akik a használható gőzeke megoldásán fáradoznak.” Az első egygépes gőzekék nyolcvasú ekét húztak, tehát a traktorszántás előfutárai voltak. Később a kétmozdonyos gőzekék terjedtek el. A szántóföld végén 420